F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
írnok dolgozott, mint a fegyverfelügyeleti osztály polgári alkalmazottai. Ide rendelték a gazdászati osztály egyik titkárát, Horváth Károlyt; s itt dolgozott márciustól a hadügyi számvevőség néhány alkalmazottja is: 1 segédszámtiszt, 3-4 számvevő, illetve 2 számvevői segéd. A felfegyverzési osztály márciustól rendszeresített kimutatásai: a kész fegyverek kimutatása, a fegyvergyár naponkénti termelésének mutatói, a fegyvergyári személyzet jegyzéke. A tüzéri osztály szakfönöke, Kaufmann Károly őrnagy 1848 végén a tüzéri osztálynak a felszerelésekre vonatkozó kimutatásait elégette, ő maga pedig Budán maradt. 173 Debrecenben — a fölfegyverzési szak Váradra helyezésével — a tüzéri osztály vezetője osztályigazgatói rangban Heffler József őrnagy lett. Mellette nyert fogalmazói beosztást Benedek Ignác volt fordító, 2 írnok, illetve 1 segédfogalmazó és 1 írnok. Rövid ideig az osztályon dolgozott (januárban) Blaskó Antal százados (segédként) és 1 tüzéri tizedes. 174 A tüzéri osztály által márciustól készített havi nyilvántartások: löveg- és lőszerkészlet, tüzéri tisztek rangjegyzéke, tüzéri főtisztek fokozat szerinti általános kimutatása, az egész tüzérség létszáma. A biztossági vagy polgári-gazdászati osztály vezetője, gr. Török Bálint az osztrákok oldalára állt Pesten maradása után. Az osztályt Debrecenben az első perctől fogva Pétery Mátyás tanácsos, gazdászati szakfőnök irányította. Markovics József tanácsos polgári szakfőnök igen, Mannlicher Ferdinánd élelmezési szakfőnök viszont nem volt jelen. A megfogyatkozott létszám miatt itt sem külön szakosztályok működtek, de szigorúan ügyeltek az ügyek szakok szerinti, betűjellel való jelzetelésére, elhatárolására. Minden időszakban láthatók az F/g. és F/p. stb. jelzetek, noha az osztály egységes szervezeti keretek között, egy vezető irányításával dolgozott. Ennél az osztálynál kell sort kerítenünk a számvevőség problémáinak megtárgyalására, mivel mind a kortárs Gelich Rikhárd, mind Ember Győző a biztossági osztályhoz sorolja a számvevőséget. Gelich külön szervezeti egységben is feltüntet ilyen személyzetet. 175 Tény, hogy számvevőség hiányában ezeket az ügyeket a polgári-gazdászati osztálynak kellett elvégezni. Arra is több példánk van, hogy azokhoz az osztályokhoz, ahol számvevési feladatok voltak, néhány számvevőt beosztottak, például a nemzetőrségi, egészségügyi, felfegyverzési osztályhoz. Külön szakosztályt azonban nem hoztak létre a polgári-gazdászati keretén belül, annál is inkább, mert a decemberben eltervezett szakok sem külön működtek. Történtek viszont lépések a külön számvevőség létrehozására. 1849. február elején a hadügyminisztérium személyi kimutatásai először tüntetnek fel 173 Heffler őrnagy jelentése az OHB-nak, 1849. jan. 12: OHB 1849:289. eln. sz.; Lahner jelentése ugyanoda, jan. 13. Nagyvárad: OHB 1849:383. eln. sz. 174 Gelich II. 264. szerint a felfegyverzési osztálynak Debrecenben is voltak alkalmazottai, ezt az iratok nem tanúsítják. Ide sorolta Moser Károly századost, 2 segédfogalmazót. Kárffy nála titkári beosztásban van, amit levéltári adat nem támaszt alá. A tüzéri osztályon egyáltalán nem említi Benedeket, Koncz Károlyt viszont fogalmazói rangban, amit csak májusban nyert el. 175 Gelich II. 265—266.'; Ember 1950.214. Az egyik tisztviselő, Eötvös József fogalmazó neve mellett szerepel egy helyütt a pénz-szak megjelölés. Másutt nem találtunk erre adatokat.
