F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
kapta meg a Belügyminisztérium, ez nem akadályozta meg Szemere ez irányú intézkedéseit. A Mészáros megérkezése előtti helyzet bonyolultságát találóan írja le Urbán Aladár: „ameddig a hadügyminiszter... nem tért haza, és feladatkörét ugyancsak a miniszterelnök látta el, addig sokszor nehéz volt különválasztani Batthyány tevékenységében azt, amit Mészáros helyett, valamint azt, amit saját feladatköréből fakadóan végzett". 54 Ha tekintetbe vesszük, hogy Ottinger csak a napi, a sorkatonaságra vonatkozó szolgálati ügyekkel foglalkozott 55 — lényegében a régi helytartótanácsi színvonalon és eszközökkel —, megállapítható, hogy Mészáros megérkezéséig mind az egyéb hadügyi, mind a nemzetőrségi tárgyakat kizárólag Batthyány Lajos látta el. E munkában mellette állt a miniszterelnöki irodában alkalmazott katonai titkár és az ONHT. Utóbbit a miniszterelnök „törvényes hivatala kiegészítő részeként" tekintette. 56 Korponay János főhadnagy, miniszterelnöki titkár volt az a katonai tanácsadó, aki a miniszterelnöki irodában Batthyány jobbkeze volt. Ezeknek az ügyeknek az iratait külön sorozatban a „miniszterelnökség hadügyi és nemzetőrségi iratai" címen tárolták. 57 A miniszterelnök 1848. április 20-án Korponayt — többekkel együtt — a haditanácshoz is kinevezte ideiglenes előadóvá. Nemcsak több személy volt azonos a miniszterelnöki irodában és a haditanácsban, hanem részben az iratkezelés is. A miniszterelnök és az ONHT működésében összefonódó nemzetőrségi tárgyakat 1848. július közepétől egy irodában kezelték, majd augusztus közepétől megszüntették a miniszterelnöki hadügyi és nemzetőrségi iratok külön kezelését. 58 Augusztus közepétől a miniszterelnök hadügyi és nemzetőrségi vonatkozású iratait a miniszterelnöki politikai vonatkozásúakkal együtt iktatták és kezelték. Az ilyen iratokat ettől az időtől a miniszterelnökség iratai között kell keresni. A volt miniszterelnöki nemzetőrségi iktatói sort az ONHT folytatta. 59 Az ONHT végleges szervezete 1848 júliusára alakult ki. Elnöke május elejétől br. Baldacci Manó ezredes volt, aki később, a pesti Kriegsgericht előtt azt vallotta, hogy a tisztséget Batthyány Lajos erőltette rá, és nem tudott kitérni előle. 60 E megbízatástól számítható az ONHT önálló, ámbár a miniszterelnök közvetlen felügyelete alatti működése. Olyannyira Batthyány Lajoshoz tartozónak tekintették a haditanácsot, hogy a Fényesek által készített statisztikai kimutatásban a miniszterelnöki hivatal II. részeként szerepelt (az I. számú a szorosan vett miniszterelnöki iroda volt). Baldacci mellett dolgozott elnöki titkárként (segédként) előbb Eckstein Adolf, majd Pászthory Károly, valamint Sztankó 54 Uo. 51. 55 Gelich I. 22.; Urbán 1973. 51. 56 Batthyány rendelete, aug. 15.: Közlöny, 1848. aug. 18.; Urbán 1973. 53. 57 Mai törzsszáma: H 3. 58 Ember 1950. 49.; Urbán 1973. 53. 59 Ember 1950. 49—50. Valószínűleg a két iroda, a miniszterelnöki és a haditanácsi egybekapcsolódása is megszűnt, hiszen nem volt értelme. Adatokat ez utóbbi eseményre egyelőre nem találtunk. 60 Királyi, ill. nádori hozzájárulás ideje máj. 10., a miniszterelnök megbízása máj. 15.: Hadtört. Itár, Kriegsg. Pest, 1851—6/11. fol. 252—253.
