F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium

Mészáros Lázár, a Radetzky-huszároknál ezredes, a Pesti Hírlap rendszeres előfizetője, az MTA levelező tagja jó hazafi lehet. Javasolta tehát a miniszteri posztra Batthyány Lajosnak.

42 Kossuth későbbi bevallása szerint, ha ekkor ismerte volna br. Hrabovszky János altábornagyot, őt javasolta volna a hadügyminiszteri posztra, mert nemcsak kitűnő katonának, hanem jó szervezőnek is bizonyult.

43 Mészáros az olasz hadszíntéren, Veronában értesült a magyar hírlapokból miniszteri kinevezésének javaslatáról,

44 s a posztot 1848. április 24-én végül is elfogadta. A miniszterelnök sürgetésére a királyi kinevezést a magyar hadügy önállóságára vonatkozó május 7-i rendelettel együtt adta ki az uralkodó. Mészáros Lázár május 23-án érkezett meg a magyar fővárosba, miután Bécsben találkozott az osztrák hadügyminiszterrel. Mészáros hosszas fontolgatása a tárca vállalását illetően nemcsak a nagy felelősségnek szólt, hanem a feladattal szembeni ellenérzését is mutatja. Jósika Miklós szerint senki sem vállalta annyira „á contre-coeur" a miniszteri tárcát, és senki nem vezette annyi ellenérzéssel a minisztériumát, mint ő.

45 Ennek bizonyítására felhozta számos — szerinte harmincnál is több — leköszönését, amit a hivataloskodása utolsó idejében a legkisebb vitás kérdésben is végső argumentumként használt.

46 Noha Mészárost általában művelt, szellemes és szeretetreméltó személyiségnek tartották, hosszú katonai múltja nyomán kifejlődött világnézete nem tette őt népszerűvé 1848—1849-ben. Több intézkedése kiváltotta a forradalmi baloldal tiltakozását: botozás helyeslése; a hazatért katonaság büntetése; az erőtlen délvidéki intézkedések. Számos gúnyolódó cikkben bírálta őt a baloldali sajtó.

47 Mészáros megérkezéséig meg kellett oldani a helyettesítését. Batthyány Lajos miniszterelnök ugyan a minisztertanács határozata alapján kezébe vette a hadügyi és nemzetőrségi tárgyak legfelsőbb irányítását, de a sorkatonaság ügyeiben a Magyarországon állomásozó katonaság parancsnokaival való érintkezésben szükség volt egy olyan magas rangú katonai személy jelenlétére, akit a császárhű tisztek ellenkezés nélkül elfogadtak.

48 Batthyány a minisztertanács április 16-i határozata alapján először Rousseau vezérőrnagyot szerette volna megnyerni a helyettesítésre, aki azonban nem vállalta a feladatot, talán nem is annyira más 42 Gelich I. 12.; Erdélyi. Jósika szerint Batthyány Lajoson kívül más nem ismerte Mészárost. „Die Antwort, die man auf die Frage nach ihm [Mészáros] erhielt, lautete gewöhnlich: »Ich kenne ihn nicht, hőre aber, er sei Mitglied der ungarischen Akademie, der redlichste Mensch von der Welt und einer der tapfersten Officiere der italienischen Armee.«" Jósika 1851. I. 113—114. 43 Gelich I. 12. 44 Urbán 1976 . 43. 45 Jósika 1851. I. 114. 46 Uo. I. 115—116 er mehr als dressigmal resignierte und Kossuth ím Namen Gottes bat, ihm die schwere, ungewohnte und antipathische Last abzunehmen." Egy, az emigrációja idejéből származó anekdota szerint Mészáros a viharos tengeren őt elfogó rosszullétet a minisztersége idején tapasztalt közérzetéhez hasonlította. Jókai 1932b 142. 41 Pl. KH, 1848. szept. 21. A cikkben több ilyen kifejezés fordul elő: sárga-fekete máz, zopfos schlendrián, tevékenytelenség. 48 A továbbiakat lásd elsősorban Urbán munkái alapján. A jelzetek saját kutatásra vonatkoznak.