F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

tartó visszavonulása sajnálatos módon olyan mértékben valósult meg, hogy őt meg sem említhetjük az áprilisi törvények fogalmazási, szerkesztési munkálatainál. Az viszont ismert, hogy nem volt megelégedve a gyors szerkesztési munkával. 58 Az országgyűlés a megszövegezett III., minisztériumi törvénycikkjavaslatot igen hamar, március 23-án Bécsbe küldte, ahonnan az államkonferencián történt részletekbe menő tárgyalás után az udvar 28-án küldte le Pozsonyba azt a leiratot, amely a felelős kormány intézményét lényegében támadta meg. Az ezt követő felháborodás után az udvarban történt újabb fontolgatást követően 31-én született meg a beleegyező leirat. Ennek alapján javított a törvényjavaslaton Kossuth, és lett a 35 §-ból véglegesen 38. Ezt a törvénycikket április 11-én a többivel együtt ünnepélyesen hirdették ki az országgyűlésen. 59 4. A FELELŐS MINISZTÉRIUMRÓL SZÓLÓ 1848:111. TÖRVÉNYCIKK „1. § Ő Felségének a királynak személye szent és sérthetetlen. 2. § Ő Felségének az országbóli távollétében a nádor és királyi helytartó az országban s ahhoz kapcsolt részekben, a korona egységének, s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett a végrehajtó hatalmat a törvény és alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonlóképpen sérthetetlen." Országgyűlésen megállapított szöveg, március 23.: „1. § Őfelségének a királynak személye szent és sérthetetlen. Az országgyűlésen hozandó törvényeknek szentesítése egyedül őt illeti. 2. § Őfelségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó az országban s ahhoz kapcsolt részekben, a korona egységének, s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a végrehajtó hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s személye ez esetben hasonlóképpen sérthetetlen." A 28-i leirat az 1. §-ból kihagyatta a második mondatot, mert e törvény köréhez nem tartoztak a királynak az országgyűlést illető jogai. A nádori hatalom gyakorlatban is érvényesülő formája az államkonferencia tagjainak kezdettől nem volt rokonszenves. A kancelláriai országgyűlési bizottság igyekezett a régi törvényekben igazolást találni, de a konferencia ellenezte a sérthetetlenség 58 Károlyi 1936. 56. Sarlós 1970 (36.) úgy véli, hogy az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslat „különvéleményei ... magukban foglalják a forradalom egész igazságügyi programját olyan részletesen, ... hogy a polgári perek különbíróságáról szóló különvéleményt sem lesz nehéz majd 5 év múlva jogszabály formába önteni, s máris kész a minisztérium büntetőjogi felelősségéről rendelkező része az 1848. III. tc.-nek." 5Q A márc. 28-i leirat tartalmáról a törvény részletes elemzésekor ejtünk szót. A leirat szövege megtalálható: Irományok 131. sz. Az országgyűlési tárgyalások során kialakult márc. 23-i szöveget lásd:

Next

/
Thumbnails
Contents