F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

d) Királyhágón túli (erdélyi) állami javak e) Ezt az alosztályt a fiskalitások és elkobzott javak kezelésére állították volna fel, de az egyik tervezetben áthúzták, a másikban nem is szerepel. VI. Erdészeti osztály. Az egyik tervezet két alosztályt jelöl meg, a másik egyet sem: a) Erdőigazgatási ügyek b) Mérések és szabályozások alosztálya Ezután megemlíti a terv azt is, hogy egy később bevezetendő általános erdészeti szabályzat esetén a törvény szerinti feladatok elvégzéséhez újabb személyzet felvétele lenne szükséges. Az utolsó és egyben VII. osztály a jogi osztály volt, amely a megszüntetett királyi jogügy-igazgatóság helyébe lépett. A kincstárat képviselte peres ügyekben, foglalkozott a kármentesítési ügyből fakadó, a volt földesurak és alattvalóik közti birtoklási viszonnyal, valamint olyan ügyekkel, amelyek jogi vonatkozással bírnak, vagy ilyen véleményt igényelnek. Az egyik terv szerint 2 szakosztálya lenne: a) Perek vezetési szakosztálya b) Peren kívüli jogi ügyek szakosztálya.

131 A tervek megvalósulására, a tényleges helyzetre csak a személyzet kinevezési okmányain levő osztálymegjelölésből, a töredékes iratanyagból és egyes elszórt adatokból következtethetünk. Egyedül az erdészeti osztályhoz nem neveztek ki tisztviselőt, ez minden bizonnyal nem is jött létre. Az iratanyag nem ad határozott eligazítást, különösen nem megmaradt töredékes voltában. Maradt iratanyaga a pénzügyi osztálynak — a három pénzügyi osztály a jelzetek szerint nem különült el —, az állami javakénak, közelebbről az óbudai, bácsi, bánáti, megürült egyházi javak szakosztályainak. Találunk még jogügyiként jelölt, a lefoglalt javak ügyeire vonatkozó iratokat és adóügyi-harmincadi iratanyagot.

132 A mai levéltári rend nem igazodik sem 1848-as minisztériumi hagyományokhoz, sem nem tükrözi az említett terv elképzeléseit. A bányászati iratok egészen külön találhatók a minisztérium egyébként együtt levő 1849-es irataitól: az 1848-as bányászati iratok, illetve a vegyes iratok között.

133 Az osztály tervezet bizonyos megvalósulására utal, hogy olyan, addig nem létezett szakosztály is, mint például a nyugdíjszakosztály, 1849. júniusban működött.

134 Madarász László a postaügyeket lemondásával egyidőben Kovachich Kandid tanácsosra bízta, akinek e tekintetben a Belügyminisztérium volt a fölöttese. Kossuth április 17-én megbízta Duscheket a postaügy felügyeletével, s ez lényegében megegyezett a korábban is létezett pénzügyi irányítói hatáskörrel. A május 2-i minisztertanács úgy határozott, hogy a postaügyek — mint par excellence közlekedési téma — a közlekedési minisztérium hatáskörébe 131 Pm, Duschek iratai 111/29., 47. sz.d.n. S 132 Fáhiúnné 1969. 50—51. 133 Uo. 49—50. 134 Egy ilyen adat: Pm, Pénztári 1849:7549. pü. sz. jún. 21. Az iratot a „nyugalmazási osztály" számára vették ki.