F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

Kossuth április 23-án tette meg javaslatát a nádorhoz a minisztérium fontosabb posztjairól, így április végén közölhette is a nyilvánossággal az egész minisztérium tisztikarának névsorát.

38 Az újonnan kinevezettek vagy továbbszolgálók május 1től léptek minisztériumi szolgálatba; az új fizetéseket is e naptól számították.

39 Hasonlóan a többi minisztériumhoz, a Pénzügyminisztériumban az érdemi ügyintézőket tekintve a régiek aránya 40%-os volt, az alsóbb tisztviselők esetében pedig majdnem 100%-os.

40 A Pénzügyminisztérium hatáskörébe a következők tartoztak: — sóügy, — harmincadi és postai tiszta jövedelmek kezelése, minden idevágó pénztári intézkedés (e jövedelmi ágak adminisztratív ügyeit a kereskedelmi minisztérium látta el), — állami javak igazgatása, ide tartoztak: kamarai, koronái, fiskális jószágok, kincstári szállományok (A vallási, tanulmányi és közalapítványi javak a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium — kisebb részben a Belügyminisztérium — illetékességébe tartoztak.), — megürült egyházi javak kezelése, — bányászat, — közadóbeli és országos pénztári tárgyak.*

1 Új feladata volt a kamarához képest az adóügy, amellyel addig a kamara alig foglalkozott. Bécsből átvett feladata lett a bányászat. Kívánatos volt a fenti tárgyköröknek a lehetőséghez mérten legnagyobb mértékű központosítása, amelyhez hasonlót legutóbb II. József próbált megvalósítani, természetesen egészen más céllal. Kérdés, hogy a fent felsoroltak jelentik-e a pénzügy teljes irányítását és ez is megvalósult-e a gyakorlatban? A magyar kamara történetét 1848-ig tárgyaló hivataltörténeti munka egy nem egészen egyoldalas, sommás utalással az 1848—1849-es korszakra vonatkozóan a következőket állapította meg a pénzügyigazgatásról: „A pénzügyminisztérium átvette a teljes magyar pénzügyigazgatási hatáskört... A pénzügyminisztérium hatáskörének kialakulásával megszűnt a magyarországi pénzügy igazgatási szervezetnek az 1848 előtti feudális viszonyokban gyökerező kettős jellege, azaz a különálló kamarai pénzügyigazgatás... és a különálló rendi jellegű adóigaz38 Pm, Elnöki 1848:75. sz.; KLÖM XII. 61.; István nádor lia. Miniszteri 1848:903. sz. Ha hihetünk a PH adatának, csak az alacsonyabb beosztásokért (fogalmazótól írnokig) 1350 ember ostromolta a Pénzügyminisztériumot ápr. 24-ig: PH, 1848. ápr. 26. 39 Pm, Elnöki 1848:76., 81. sz. Az újonnan kinevezett kormányszéki hivatalnokok is csak máj. 1 -tői kapták a minisztériumi fizetést. 40 Ismert tény, hogyan pirított Kossuth Széchenyire, átnézve hivatalnokainak listáját, mondván, hogy csupa „pecsovics". Pedig a szakszerűségre tekintettel Kossuth is kénytelen volt kompromittált egyéneket alkalmazni. Elég, ha Duschek államtitkárt említjük, aki az elsők között kapott macskazenét a pesti néptől. Spira 1964. 143. AX

PH, 1848. ápr. 29.; KLÖM XII. 81. szerint a harmincadi, postai ágazatot a kereskedelemügyi minisztérium vette át.