F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

IX. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A Pénzügyminisztérium

1 esetében az lenne a logikus, ha azt mondhatnánk: a magyar kamara örökébe lépett és a volt kormányszék hatáskörét kiegészítette mindazokkal a feladatokkal, amelyeket a bécsi udvari kamara vindikált magának a magyarországi pénzügyek intézésében. Miután azonban a pénzügyek kezelése nemcsak a kamarai szervezetben folyt, hanem több igazgatási ág között oszlott meg, a Pénzügyminisztérium az átvett kamarai ágazat keretei között a korábbi kamarai feladatoknál sokkal szélesebb körben dolgozott. Ezzel párhuzamosan — a kormányszéki előzményeknek megfelelően — a minisztériumok közül is több foglalkozott pénzkezeléssel, noha célszerűbb lett volna a pénzügyigazgatást együvé tömöríteni. Ezt a korabeliek is felismerték, erről tanúskodik az, hogy a központi választmány véleménye alapján az országgyűlés szeptember 1-én határozatot hozott, amelynek értelmében megbízta a minisztériumot, hogy minden pénztár kezelését vonja a Pénzügyminisztérium irányítása alá.

2 (Ennek a határozatnak a végrehajtásáról az alábbiakban lesz szó.) 1. PÉNZÜGYIGAZGATÁS 1848 ELŐTT Magyar udvari kamara. A II. József utáni időben, a helytartótanácstól való elválasztás (1785 és 1790 között voltak együtt) következtében a magyar kamara kezelte a harmincadi, a só, valamint az uradalmi jövedelmekéi. Ezek voltak bevételeinek fő forrásai. Részletezve 1847-re vonatkozóan: összesen 9916951 konvenciós Ft.

3 • 1 A pénzügyre vonatkozó müvek, amelyekre leginkább támaszkodtunk: Sinkovics; Ungár. Az előzményekre lásd: Nagy István. (Ez a mű sajnálatos módon nem foglalkozik érdemben az 1848-as változással.) Harmincad Só Irodai illetékek (taxae) Lottó Posta Állami uradalmak Különfélék 2552312 3 815 896 177082 419 379 119519 2363 763 469000