F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

megbízást Gyurmán Adolf újságíró kapta, május 21-én.

51 A szervezési munkához három hét állt rendelkezésre, és június 8-án napvilágot látott az első szám. A Közlönynek nem volt feladata politikai, gazdasági elemző cikkek közlése, sőt ilyen tárgyúakat rossz néven is vett tőle a kormány és az országgyűlés (erre 1849-ben volt példa).

52 A Közlöny elsődleges célja — nevéhez hűen — a kormányrendeletek és egyéb információk, valamint az országgyűlési tudósítások közlése. A közvetlen felügyeletet a belügyminiszter, közelebbről Zoltán államtitkár látta el, feladatát 1849 első felében a bizottmány vette át. Személy szerint Jósika Miklós bizottmányi tagot jelölték ki a hivatalos lap felügyeletére. A szerkesztői munkát 1849. június 24én, a második minisztérium idején Emődy Dániel vette át. A Közlönyhöz kapcsolódik azoknak a kormány által kezdeményezett kisebb lapoknak a működése vagy terve, amelyek célja az alsóbb néposztályok felvilágosítása, a nemzetiségek megnyerése volt. E vonalba sorolhatjuk a Táncsics által megjelentetett Az 1848-dik évi legújabb törvények magyarázata című müvet, ami szintén kormány felkérésre született 1848 nyarán.

53 Vas Gerebennek az új törvénycikkeket népszerűsítő' könyvecskéjét nemzetiségi nyelvekre is lefordították. Friebeisz István országgyűlési beszédszerkesztő Katekizmus címmel írt magyarázatokat a törvényekhez.

54 A magyar törvénymagya.rázó és a rendeleteknek a nép számára történő „lefordítását" első helyen végző lapmak a Közlöny mellékletét, a Nép Barátját tekintjük. Szerkesztője, Vas Gereben (Radákovics József) Arany közreműködése ellenére sem tudott belőle hatásos, népszerű, jó lapot készíteni. 1849-ben Szemere a Nép Barátjától megvált Arany Jánost, és Gondol Dánielt szemelte ki egy újabb néplap szerkesztőiül. Mindketten belügyi hivatalnokok is voltak. A lapnak Népszabadság címmel heitente kétszer kellett volna megjelennie. Ahogyan a Nép Barátja a Munkások Újságjának hatásai ellen irányult, az új lapnak a Forradalomívek (?) közreműködését kellett volna ellensúlyoznia. A lapot 1849. június 30-án Közlöny-beli hirdetésben is megtaláljuk, a sajtóbibliográfia azonban nem tud róla.

55 A nemzetiségek minden csoportja számára készítettek tervet kormányszellemű lap kiadásáról, de a megvalósulásig kevés jutott el. Tudunk horvát, szlovák nyelvű laptervekről 1848-ból — az előbbire a minisztertanács is kötelezte a belügyminisz51 PH, 1848. ápr. 26. Szemere ápr. 27-én tárgyalt Bajzával. Szemere levele Gyurmánhoz, máj. 21.: Waldapfe! 1950—1965. I. 24<>—250. A PD, 1848. márc. 21. Fényes Eleket említi a hivatalos lap szerkesztőjeként. 52 A Közlöny rendreutasít; ása radikális hangvételű (kül-)politikai kommentárjaiért: Bm, Rendőri 1848:14. kfő, 82/a tétel, nov. 4 .; valamint a Közlöny 1849. febr. 9-i számában Jókai tollából megjelent békepárt i szellemű cikk ügye, a.melyről Madarász József interpellálta a bizottmányt: KLÖM XIV. 405— 409. 53 PH, 1848. ápr. 26.; Szmnyei XIII. 54 PH, 1848. máj. 27.; Márczius Tizenötödike, 1848. május, hirdetések. 55 Si'.emere min. eln. iratai 1 849:29. eln. sz.; Juhász 272.; Czóbel479—489.; Busa a Forradalomívekről nemi tartalmaz adatot. 15 F. Kiss Erzsébet 225