F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

historikusa... segélye nélkül napjaink története csak folytatása lesz históriánk régi modorának, hol meg lesz írva, mi történt a harctéren, de az átalakulása belélete kísérve nem lesz". Magyarországon voltak hagyományai és jeles művelői a statisztika tudományának, így a hivatal felállítása gyors ütemben már 1848 májusában megtörténhetett.

41 A hivatal tervét 1848. április 27-én délelőtt 10 órakor Szemere a tudomány legkitűnőbb hazai képviselőivel, Fényes Elekkel és Jerney Jánossal beszélte meg. Részt vett a megbeszéléseken Kovachich levéltárnok is. A megbeszélésen megvitatták Fényes április 26-án benyújtott tervezetét.

42 A statisztikai hivatalba elsőként kinevezendők névsorát Szemere május 5-én nyújtotta be a nádorhoz, aki 9-én írta azt alá. Az első kinevezettek Fényes és Jerney, valamint Bajkay Endre voltak. Az előterjesztésben Szemere körvonalazta a hivatal célját és feladatait: hivatása a törvényjavaslatok „életalapjainak" kimutatása, „s megismertetni magunkat magunkkal".

43 Ebben az iratban a hivatalról — hasonlóan a levéltárhoz — mint a Belügyminisztérium egyik osztályáról szól, de ez többször nem is fordult elő, mivel alárendelt szakhivatalról volt szó. A hivatal iratai nem kaptak minisztériumi számot; az iratokat külön kezelték, saját iktatószámaik szerint. Kevés irata maradt fenn a statisztikai hivatalnak, s ezek munkájukat eredményében, és nem folyamatában mutatják. A rendes tagok: Bajkay Endre, Bárándy János, Galgóczy Károly, Jerney János, Kővári László és ifj. Palugyay Imre úgynevezett szakokban végezték feladataikat, a melléjük beosztott segédekkel együtt. Utóbbiak közé tartoztak 1848-ban: Fáy Béla, Piperkovich Péter, Rakita János, Várady Endre. Bárándy és Kővári Erdély uniója után kerültek a minisztériumi hivatalhoz.

44 A szakok a felvett és tárolt adatok csoportjai szerint alakultak: volt igazgatói, népességi, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, rendőri, törvényszéki és mezőgazdasági szak. Az igazgatói szak feladata volt — az iratokon levő szignók szerint — a kebelbéli ügyek elintézése mellett a kormányhivatalokra és ezek személyzetére vonatkozó adatok gyűjtése, illetve ezekről tájékoztatás szolgáltatása, valamint a szervezés alatt álló térképtár adminisztrációja. E szak tárolta a követ- és tanácsválasztói képességgel bejegyzett polgárok adatait. A mezőgazdasági szak életéről egyik tagja, Galgóczy Károly „nyilatkozott" Szinnyeinek a magyar írók adatainak gyűjtése idején. E szakban gyűjtötték a községi 41 Kővári Szemeréhez, 1849. jún. 4. Marosvásárhely: Waldapfel 1950—1965. 35 A hivatal ily hamar történt felállítását az országgyűlés költségvetési vitája során Zsembery Imre kifogásolta: „... ott látjuk a belügyminiszteri személyzetben a statistikai bureaut. Már ha én ezt haszontalannak tartanám, ugy nem lennék arra sem alkalmas, hogy e szószékre fellépjek; ámde nem azt mondom, hogy hasztalan, hanem, hogy a mostani állapotunkban talán szükségtelen volna felállítása, s várni kellett volna addig, mig honunk sorsa javulandott..." Közlöny, 1848. aug. 31. 42 Bm, Alt. iratok 1848:21. sz. ápr. Fényes szinte egyik napról a másikra készült el tervével, ha ugyan már nem volt évek óta vázlata erről. A PH ugyanis ápr. 26-án arról tudósít, hogy Szemere megbízta Fényest egy ilyen terv elkészítésével, aki ezt ekkorra be is nyújtotta. 43 Bm, Elnöki 1848:50. eln. sz.; István nádor Ita, Miniszteri 1848:1099. sz. 44 Bm. Elnöki 1848:293. eln. jún. 8.