F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
eljuttatta. 82 Lemondását az udvar csak október 6-án fogadta el, amikor a magyar minisztérium „átszervezésével" kapcsolatos terveit is feladta. Addig ugyanis Esterházy személyével kapcsolatos terveik is voltak, sőt, a lemondás elfogadásakor az uralkodó hangsúlyozta, hogy továbbra is igényt tart „tanácsára és kipróbált szakmai ismereteire". 83 Esterházy a császárhoz írott lemondó levelében világosan kifejtette visszalépésének okát, amely megegyezett a tárca elfogadásakor kikötött egyik feltétellel: a minisztérium és az országgyűlés intézkedései véleménye szerint nem egyeztek meg a pragmatica sanctio követelményeivel; szerinte a katonaállítási és a pénzügyi törvényjavaslat mind Magyarország, mind az összbirodalom érdekei ellen jött létre. 84 Lépéséről Wessenberg miniszterelnököt is értesítette, az okok részletes ismertetése nélkül. Azt ugyan kilátásba helyezte, hogy lemondása ellenére részt vesz a száz tagú magyar országgyűlési küldöttség király előtti audienciáján, mégsem jelent meg. 85 Batthyány a maga részéről kénytelen volt elfogadni a lemondást, mivel a herceg a tárca elfogadásakor kikötött egyik feltétellel élt. Egyébként nem ez volt az első és egyetlen eset, hogy Esterházy a minisztériumból szabadulni igyekezett. Egyszer már, június 10-e után, a Jellasics elleni királyi kézirat publikálása miatt be is adta lemondását, de az udvar és a miniszterelnök kérésére elállt ettől. 86 Említettük, hogy többször egészen visszavonult az ügyek vitelétől, azokat Pulszkyra bízva. Ez történt májusban és később júliusban is. Június 27-én elhagyta Innsbruckot, és szeptember 3-i, Batthyányhoz írott leveléből úgy látszik, mintha attól kezdve végig csak magánügyeinek élt volna. 87 A miniszteri posztról való lemondás csak a magyar minisztérium oldalán folytatandó tevékenység beszüntetését jelentette, ugyanakkor igyekezett befolyását az udvar érdekében latba vetni. Egyik ilyen fontos lépése, amelyről tudomásunk van, az, hogy a magyar pénzjegy kibocsátás elleni akcióként 1 és 2 forintos osztrák 82 Esterházy Batthyánynak, szept. 3. és 5. Esterházy cs. hg-iág, Pál hg. c/2 1848-as iratok;ito///í)'a/i}> min. eln. iratai vegyes. Esterházy a császárhoz, szept. 3.: Széchenyi család Ita, Széchenyi I. gyűjtemény 13. cs. 83 A király Esterházyhoz: ÖStA. MR-Akten 1848:2194. sz.; Károlyi 1932. I. 193. 84 „Dass ich mit der Oppositions Partei nie einverstanden war, ist bekannt, deshalb stellte ich als Hauptbedingung meines Eintrittes in das Ministerium: die voile Aufrechthaltung der Pragmatischen Sanction. Sobald mir daher die Gesetz Vorschláge des jüngsten Landtages, besonders im Bezúg auf die Rekrutierung und auf die Finanzen, welche ich weder mit dem Wohle Ungarns noch der Gesammt Monarchie vereinbar fand, zu Gesicht bekam, zögerte ich keinen Augenblick meine Stelle als Minister niederzulegen." Széchenyi család Ita, Széchenyi I. gyűjtemény 13. cs. 85 Esterházy Wessenberghez (1848. szept. 9. előtt): Waldapfel 1950—1965. II. 19. Itt szept. 10-e körüli dátum van csak megadva. Az országos küldöttséget a király 9-én fogadta. Lásd: Közlöny, 1848. szept. 13. 80 Károlyi 1932. I. 192—193. 87 Esterházy Batthyányhoz: Waldapfel 1950—1965. II. 19.; Esterházy Batthyánynak, jún. 26.: Batthyány min. eln. iratai 1848:410. eln. sz.; és 1848. szept. 3.: Esterházy cs. hg-i ág, Pál hg. c/2 1848-as iratok.
