F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IV. Kormányzóság és Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium), 1849. április 19.—augusztus 11.

Lajos, Fülepp állam tanácsos, s állítólag Perczel Mór.

66 A betöltetlen kereskedelmi tárca ügyeit helyettesként a külügyminiszter látta el, illetve ellenjegyezte az e tárgyban kiadott kormányzói rendeleteket. Sok munkát nem adott a háborús időben a kereskedelemügy. A nevek legtöbbje 1848 végén, a bizottmányi átszervezés idején is felmerült. „A forradalom nem hozott elő új embereket; a régiek legkitűnőbbjei elnémultak vagy elfutottak" — írta Szemere Kossuthnak április 20-i válaszában. Noha Kossuth még április 16-án írt felkérést Görgeinek, a május 1-i kormányzói nyilatkozat szerint a hadügyminiszter személye iránt később tesz majd javaslatot. Kossuth végül május 8-án közölte, hogy Görgeit kérte fel e tárca vállalására. Mivel Görgei fővezér is volt, s ettől őt megfosztani Kossuth nem akarta seregbeli népszerűsége miatt, helyetteséül Klapkát rendelték Debrecenbe. A hadügyminiszter nevében teendő miniszteri ellenjegyzések ez időben Batthyány Kázmér feladatát képezték.

67 Mészáros ideiglenes hadügyminiszter, altábornagy május 6-án átadta hivatalát a Debrecenben megjelent helyettesnek, Klapkának.

68 Görgei fontosabbnak tartotta jelenlétét a hadseregnél, amely személyes súlyának igazi alapját adta. Debrecenben csak május 28-án, Buda bevétele után jelent meg, azonban hamarosan, 8-10 nap után újra a táborba indult.

69 A miniszterelnök feltűnést keltő programjában, amelyről már szóltunk, konkrét irányvonalat, határozott intézkedéseket nem adhatott. Ennek okát részben a minisztériumi szervezet befejezetlenségében, részben az eszközök és lehetőségek elégtelenségében jelölte meg. Úgy ítélte meg, hogy „igyekezet és akarat" van bőven, s munkájuk biztosítéka a nemzetgyűlés támogatása, amelyben nem kételkedett. A nevezetes három programpont, a kormány forradalmisága, respublikái és demokratikus iránya — mint említettük — megdöbbentette a kortársakat, de nem elhanyagolandó körülmény, hogy a Ház akkor, a beszéd idején, minden egyes jelző elhangzása után „kitörő tetszést, helyeslést, hosszan tartó éljenzést" produkált a napló tanúsága szerint.

70 Egyes források szerint a miniszterelnök „sajátságos eljárása" három hétig tartó kormányválságot idézett elő, s csak az egymásra torlódott események akadályozták meg, hogy a minisztérium lemondjon.

71 A fennmaradt adatok nem bizonyítják ezt. A Közlöny, a hiányosan meglevő minisztertanácsi jegyzőkönyvi kivonatok, a minisztériumok működése mind a folyamatos, új erőre kapott adminisztratív munkát illusztrálják, ami erőteljes személyes torzsalkodások esetén nem valósulhatott volna meg. Vukovics Sebő szinte nosztalgiával emlegeti visszaemlékezéseiben a „debreceni szép napokat": „a miniszteri tanácsok nem voltak sehol oly őszinte 66 Seress 4L; Vukovics 494., 516. Beöthy neve már nemcsak a bizottmány 1848. novemberi átszervezésekor merült fel, hanem — saját állítása szerint — az első minisztérium lemondásakor is. Kossuth valami olyat is közölt Vukoviccsal e tárcáról, hogy azt nem nemes egyénnel kívánja betölteni. 67 Kormányzó, Elnöki 1849:6699. k. eln. sz. máj. 7. 68 Közlöny, 1849. máj. 8. 69 Szeremlei 1876b II. 164—165. 70 Közlöny, 1849. máj. 3. 71 Batthyány Kázmér emlékiratai alapján: Varga Zoltán 187.