F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IV. Kormányzóság és Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium), 1849. április 19.—augusztus 11.

IV. KORMÁNYZÓSÁG ÉS SZEMERE BERTALAN MINISZTERELNÖKSÉGE (MÁSODIK MINISZTÉRIUM), 1849. ÁPRILIS 19.—AUGUSZTUS 11. 1. AZ 1849. MÁRCIUS 4-1 OLMÜTZI ALKOTMÁNY. A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT. A HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY MEGSZŰNÉSE Az 1849-es év tavaszának egyik nagy horderejű eseménye lett a március 4-i olmützi alkotmány, azért is, mert jogcímet adott a Habsburg-ház trónfosztására Magyarországon. Az alkotmány megfosztotta Magyarországot önállóságától, csupán egy tartomány lett a sok közül; egyes részeit, Erdélyt, Horvátországot, a dalmát tengerpartot leválasztotta, fenntartotta a határőrvidéket és a déli részekből szerb vajdaságot kreált (72—75. §). „Magyarország alkotmánya olyképpen fenn fog tartani, hogy azon rendeletei, melyek e birodalmi alkotmánnyal nincsenek összhangzásban, elvesztik erejöket" — mondta ki a 71. §,* és ez azt jelentette, hogy nemcsak az 1848-as legújabb törvények, hanem minden olyan törvény is megsemmisíttetett, amelyből Magyarország bármiféle különállása, önálló léte következnék. A tartományokban, így tehát Magyarországon is a császár által kinevezett helytartók kormányoznak majd, akik a birodalmi „egy és oszthatatlan" végrehajtó hatalom: a császár és az általa kinevezett birodalmi felelős minisztérium helyi végrehajtó orgánumai.

2 A helytartók a birodalmi törvények megtartásáért és az illető koronatartomány törvényeinek pontos kezeléséért felelősek (94. §). Az egyes kérdések részleteiről az alkotmány szerint későbbi törvények, illetve ideiglenes határozatok és rendeletek voltak hivatva gondoskodni. Az alkotmányhoz párosuló március 6-i manifesztumban Ferenc József kijelentette, hogy ezzel december 2-i uralkodóvá nevezésekor tett fogadalmának szerzett érvényt, vagyis alkotmányt adott országainak oly módon, hogy azok egyúttal egy és oszthatatlan birodalommá egyesíttettek. Ezzel az intézkedéssel — hite szerint — igyekezett a forradalmira felbuzdult kedélyeket megnyugtatni, a birodalmat békés állapotba juttatni.

3 A trónfosztásra, a Függetlenségi Nyilatkozatra való javaslatát Kossuth az április 14-i országgyűlési ülésen tette meg. Javasolta annak kinyilatkoztatását, hogy 1) 1 Közlöny, 1849. márc. 28. 2 Az alkotmány X. fejezete szól a végrehajtó hatalomról (84., 92. §). Ilyen feladatot látott el polgári vonalon az 1849. jún. 4-én. kinevezett br. Kari Geringer, 1851-től magyarországi helytartó. Fel sem merült ekkor már az 1848. aug. 31-i emlékirat idején fontolgatott megoldás: birodalmi minisztérium és magyar minisztérium. 3 Közlöny, 1849. márc. 27. Márc. 4-i az a császári nyilatkozat, amelyben az uralkodó polgári politikai jogokat biztosított birodalma népeinek: vallás-, gyülekezési, sajtószabadságot. Ezzel egyidejűleg azonban országhatárokat törölt el, illetve emelt; egész népek önállóságát semmisítette meg.