Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

V. A fejedelmi tábla

útja is erre vezet tovább, de onnan feljebb is.) S marad néhány különleges eset: Kassai Ferencné, aki főudvarmester lesz — s azé a két személyé (Apor István és Keresztessi Sámuel), aki csak 1690 után ,éri el a tanácsuraságnak megfelelő guberniumi tanácsosságot (s egyéb főtisztségeit). 23 tanácsúr, 2 ítélőmester, 1—1 fiscalis director és főudvarmester s az Apor— Keresztessi-kategória: összesen 29 személy, a teljes névsor kb. 26,4%-a az, aki feljebb emelkedik. (Jegyezzük meg: egyetlen személy van, aki magasabb tisztség betöltése után kerül táblai ülnökségbe ha ugyan valójában arról van szó: Péchi Simon.) A tovább emelkedők közt a tisztán hivatalnokkarriert futók aránya egészében valamivel jobb a táblai ülnökök közti arányuknál (29-ből 4, majdnem 13%), a fejedelmi tanácsba azonban már csak kettejük jut. A továbbemelkedés kapcsán említsük meg: az ülnökség és a fiscalis directorság rangrendje a 16. és 17. században láthatólag fordított. Míg Chechey és Sombori az ülnökségből kerül a directorságba, Sárosi Jánosnál, Tholdalagi Jánosnál és Virginásnál ez fordítva történik. Az ítélőmesterséggel és még inkább a tanácsurasággal szemben az ülnökség rangállása az egész korszakban egyértelmű. Az különleges esetnek számít, hogy valaki egyszerre visel tanácsuraságot és táblai ülnökséget. Ami a táblai ülnököknek e tisztük viselése alatti egyéb tisztségeit illeti: törvényhatósági főtisztségeket csak a főrangúak vagy azokhoz rangállásban közelállók viselnek közülük (Teleki esete kivételesnek számít). Egyéb megyei, ill. széki tisztséget két ülnöknél találunk: Balásházy alispánságát és Sárosi János széki jegyzőségét. Kincstári tisztséget 3 ülnök viseli: Kemény János és a két praefectus (Alvinczi és Szénás), katonait Kemény és Barcsai. 4. A KINCSTÁRI JOGÜGYIGAZGATÓ (FISCALIS DIRECTOR) ÉS ÜGYÉSZEI A fejedelmi táblával kapcsolatban ismertetjük a fiscalis directoratus intézményét is. • '•" A director elsődleges feladatköre a kincstári jogok védelme volt; egészében véve azonban, mai terminussal, főállamügyészi feladatkört töltött be. Az erdélyi gyakorlatban általában két director működött párhuzamosan, egyikük a szorosabban vett Erdély, másikuk a Partium ügyeiben; a Partium legnagyobb részének 1658—1660-i elvesztésével ez az utóbbi tisztség értelmetlenné vált. A directorok alárendeltjeiként kincstári ügyészek (fiscalis procuratorok) is működtek; ezek névsora lényegesen kevésbé rekonstruálható, mint a jogügyi igazgatóké, de így is érdekkel bír. Az alábbiakban előbb az ismert directorok névsorát adjuk: Choronk Márton 1557—1560.i»i Chechey Lőrinc 1569—1570. Wesselényi Miklós 1563—1568. Sombori László 1572—1579.