Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

V. A fejedelmi tábla

Tholdalagi János (I.) 1638.164 Az 1620-as évek közepétől 1633-ig fiscalis director.

165 1632-ben tordai sókamarás is.

166 Tholdalagi János (II.) 1678— 1689.

167 1675-től Szamosújvár főkapitánya. 1679-től emellett Torda megye főispánja is.

168 Tholdalagi Mihály (I.) 1633—1635. Tholdalagi Mihály (II.) 1659— 1660.

169 Thomory Kristóf 1570.

170 Torma Péter 1652—1654.

171 1638-ban fiscalis ügyészként említik.

172 Ugrón András 1659—1661. Ugrón Ferenc 1687—1689.

173 Vajai János deák 1621.

174 Vas János 1633—1635.

175 Váradi István 1667.

176 Versendy Imre 1568.

177 Virginás István 1667—1669. 1627-ben a kisebb kancellária deákja. 1646—1653: fiscalis director. Vitéz György 1639—1654.

178 1630-ban dési sókamarás.

179 Walkay András 1572—1586. 1559-ben a nagyobb, 1567-ben a kisebb kancellária írnoka. Zolthay János 1583—1594.

180 1576—1578-ban a kisebb kancellária írnoka. Összesen 110 fejedelmi táblai ülnök nevét s tisztségviselésének adatait sikerült megállapítanunk. Minthogy jeleztük, hogy 1560 előtt egyetlen táblai névsor állt rendelkezésünkre, s 1580 és 1630 közt az adatok rendkívül szórványosak, az eredményt eleve nem tarthatjuk teljesnek. Elégedjünk meg azoban ennyivel, s vegyük elemzés alá ezt a névsort. Kezdjük azzal: honnan vezettek a pályák a fejedelmi tábla ülnökségéhez? E tekintetben, az eddigiekhez hasonlóan, óvatosan kell eljárnunk. A 16—17. századi Erdély nemesi birtokmegoszlásának teljes ismerete nélkül az esetek egy részében le kell mondanunk a kategorizálásról. Mégis bizton állíthatjuk, hogy a 110 ismert ülnökből főrendi születésű 43 személy (Barcsai Mihály, a 2 Bánffy, az 5 Bethlen, Béldi, a 3 Daczó, a 4 Dániel, Ebeni, Gyerőffy, Haller, Huszár, Kassai Ferenc, a 2— 2 Kemény, Keresztessi és Kún, továbbá Lázár Imre, Macskási, a 2 Mikes, Naláczi András, a 2 Nemes, Pekry Lőrinc, a 2 Pettki, Rhédei Ferenc, a 2 Szalánczi, Szentpáli István s a 2 Ugrón). A főrendek és a megyei nemesség közt helyezkedik el születésére nézve 6 ülnök (Apor, Gerendi, Kornis, Petrityevith Horváth, Sulyok, Theke). További 12 személy kerül ki a megyei nemességből (Alsó, Balásházy, Gávay, Haranglábi, Inczédi, Kendeffí, a 2 Maksai, Mikó, Szilvási Bálint, Walkai). Polgári származásúnak határozottabban csak az egyetlen Borsos Tamást minősíthetjük. Szorosabban vett hivatalnokkarrier révén emelkedik fel idáig, s részben feljebb is, 11 személy (Alvinczi Péter, Bornemissza György, Kendi, Lázár György, Péchi, Sárosi János, Sombori, Szénás, Torma Péter, Virginás, Zolthay). Különleges esetnek számítanak egyrészt Teleki Mihály, másrészt a Káinokiak és Tholdalagiak. A 110 táblai ülnöknek tehát kb. 3/4-éről, 83 személyről állapítható meg: milyen társadalmi kategóriában tartozik pályája kezdetén. A legfeltűnőbb jelenség, a polgári elem úgyszólván teljes hiánya jórészt könnyen megmagyarázható: a fejedelmi tábla a szászok büntetőperes ügyeiben nem ítélkezik, ők nem is vesznek