Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

színűleg elveszti az 1658-at követő török hódítások révén. Apafi udvarában postamester,

434 1680 szeptemberétől Kolozs megye főispánja is a korszak végéig.

435 1 684-ben (Rhédei Ferenc halála után) elnyeri a kolozsvári főkapitány tisztét,

436 s (feltehetően mindjárt Mikes Kelemen halála után) az országgyűlés és a fejedelmi tábla elnökségét is. Székely Mózes 1600—1601 437 1580 tájt nyeri el a sófalvi sókamarás tisztét;

438 ez, jeleztük, egyfajta nobile officium volt. Tanácsurasága alatt említik udvarhelyszéki főkapitányságát és főkirálybíróságát.

439 1 600 januárjában és áprilisában szerepel generálisként.

440 Szilvási Boldizsár 1607—1610, 1613—1616.441 Székely Mózes bukása után a törökhöz menekült erdélyi rendek fejedelemjelöltje. Kétszeri tanácsurasága egész tartama alatt tizedfőarendator.

442 1 608 novemberében az országgyűlés és a fejedelmi tábla elnöke is.

443 Három ízben tölt be rövid ideig helytartói tisztet, először 1608-ban. 1610-ben Báthori Gábor bízza meg ezzel távozása idejére, 1614 októberében Bethlen Gábor. 1601ben és 1614-ben kincstartó. Szőcs, Vincent 1548 (a helytartói tanácsban). Besztercei bíró.

444 Teleki Mihály 1670—1690.

445 A korszak végének legnagyobb karrierje az övé. Némi birtokkal rendelkező végvári tiszt (jenéi porkoláb, majd váradi lovas hadnagy) fia. 1656-tól postamester.

446 Kemény János bukása után, a Kemény Simon mellett maradt rendek 1662. februári szentmargitai és aranyosmedgyesi értekezletén nyeri el Kővár főkapitányi tisztét (ebben átállása után Apafi is megerősíti); haláláig megtartja. Bizonytalan, hogy már 1667-től Huszt főkapitánya is (a várnak Zólyomi Miklós szökése utáni fejedelmi hadakkal való megszállásától) vagy csak 1670-től. Első törvényhatósági főtisztsége Máramaros megye főispán-helyettessége (1667 decemberétől; később főispán e megyében, haláláig). 1669. február 5-től a fejedelmi tábla ülnöke tanácsuraságáig. 1669 októberétől haláláig Torda megye főispánja is. 1672-től 1681-ig a bujdosók főgenerálisa (hol valóban betölti e funkciót, hol csak névleg). 1674. december 22-től (Ghillányi utódaként) tizedfőarendator

447 haláláig. 1681-től (mintegy kárpótlásul a bujdosók főgenerálisságáért) az ország generálisa is. Az 1680-as években, a kancellári tiszt Bethlen Farkas halála után betöltetlen lévén, mások mellett ő is ellát bizonyos kancellári feladatokat. Az 1680-as években szerzett további törvényhatósági tisztségei: Fehér megye főispánsága (1682. november 27-től),

448 Csík— Gyergyó—Kászonszék főkapitánysága (1686. augusztus 20-tól) 449 Mindkettőt szintén haláláig viseli.

450 Thabiassy János 1542 (a helytartói tanácsban).

451 Tholdalagi Mihály 1635—1642.452 1614—1615-ben portai ügyvivő.

453 1633-ban fejedelmi táblai ülnökként említik, e tisztét tanácsuraságáig viseli. 1633-tól haláláig tisztségei közt szerepel a marosszéki főkapitányság. 1635-től haláláig (kisebb megszakításokkal) az országgyűlés és a fejedelmi tábla elnöke.

454 1639-től említik tisztségei közt Udvarhelyszék főkapitányságát is.

455 Tholdi István 1599—1603.456 1597-ben Lippa helyettes kapitánya.

457 1602 májusában a székelyek főkapitányaként említik.

458 Thoroczkai László 1603.

459 3* 35