Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

főkapitánya vagy főkirálybí rája. 369 1605-ben többnyire mindkét udvarhely­széki főtisztséget említik neve mel­lett. 370 1605. és 1608. közt a székelyek generálisa. 371 Báthori Gábor uralma elején teszi le e tisztét. 1607—1608-ban kancellár; e tisztéről is lemond 1608 tavaszán. Lázár szerint 1609-ben elvesz­ti udvarhelyszéki kapitányságát is, 372 viszont legkésőbb 1610 márciusától Do­boka megye főispánja, 373 nótájáig. Péchi Simon 1614—1621(—?) 374 A 17. századi Erdély egyik legnagyobb hivatali karrierjét futja meg. 1602-ben kancelláriai titkár. 375 Báthori Zsig­mond 1602-i lemondásával egyelőre eltűnik a közpályáról; 1605-ben újra kancelláriai titkár, s Káthay letartózta­tása után a kancellária tényleges vezető­je. Bocskai testamentariusainak egyike; 1607-től egy időre ezért nem játszhat szerepet Erdély kormányzatában. Bá­thori Gábor alatt Eössy Andrástól örö­költ birtokára húzódott úrként él Er­délyben, a sófalvi sóbánya praefectusi tisztét tölti be 376 (ez a tisztség, a sófalvi bánya némileg különleges jogállása ré­vén, tekintélyesebb székelyföldi birto­kosok nobile officiuma lehetett), ad hoc politikai megbízatásokat teljesít. 377 Bethlen Gábor uralkodásának kezdeté­től kancellár, 1621-i letartóztatásáig. Kiszabadulása után jó ideig nem szere­pel a kormányzatban; csak 1638-i elítél­tetése, majd megkegyelmeztetése után tűnik fel újra (mint jeleztük: bizonyta­lan, hogy tanácsúrként, táblai ülnök­ként vagy mindkét minőségben). Halá­lának terminus post quemje 1641 au­gusztusa. Prépostvári Zsigmond 1610—1612. Krasznai főispán. 378 Ravazdy György 1596—1599. 379 Rácz György (?) 1610. A tizenöt éves háború ismert hadvezé­re. 380 (Az ifjabb Rákóczi György címei közt is említik 1642 előtt a tanácsurasá­got, ténylegesen azonban nem volt tagja a fejedelmi tanácsnak.) Rákóczi Zsigmond 1605—1607. Bocskai alatt (s a Bocskai halálától fejedelemségéig tartó rövid időszakban) gubernátor; viseli a tanácsúri címet is. Rhédei Ferenc (I.) 1603, 1608— 1621.381 Végvári tiszt fiaként maga is törökverő végvári főkapitány; a tizenöt éves hábo­rú fordulatai közt kerül át a Habsburg­ellenes oldalra, s futja ott a kor egyik legnagyobb katonai karrierjét. 1608-tól haláláig váradi főkapitány s egyben bihari főispán. Rhédei Ferenc (II.) 1647—1657 (- 1667). 382 1647-ben Küküllő megye főispánjaként említik, később következetesen Mára­marosénak. 1657-ben II. Rákóczi György egyik kijelölt helytartója (a helytartói teendőket azonban Barcsai maga végzi). Rhédei Ferenc (III.) 1670—1683— 1684(7)383 Lázár szerint „valószínűleg" 1661-től Kolozs megye főispánja, 1664 elejétől Udvarhelyszék főkirálybírája is. 384 1663 márciusától tanácsuraságáig a fe­jedelmi tábla ülnöke. 385 1675. január 2­ától 386 a kivégzett Bánffy Dénes helyett Kolozsvár főkapitánya is. Rhédei László 1659—1662 (—1664). 387 Tanácsurasága kezdetén Máramaros megye örökös főispánja; 388 bizonnyal haláláig viseli e címet. Ugyanakkortájt nevezi ki Barcsai Várad főkapitányá­nak, 389 e tisztségben azonban már 1659 júniusában Haller Gábort találjuk. 390 1660-ban Háromszék főkapitánya. 391 Sarmasági Zsigmond 1613—1616. 392 A századforduló nagy hivatali karrier­3 Trócsányi

Next

/
Thumbnails
Contents