Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

vagy (fejedelmi rendeletre) egyes személyeknek. Az is megtörtént, hogy ő adatta el az illetékes sótiszttel deputatumot nyert személy sóját.

278 S minthogy az egyes sóbányákhoz kisegítő mezőgazdasági üzemek is tartoztak, az sem volt ritka eset, hogy a praefectus ezekből rendelt gazdálkodást vagy élést a fejedelem, ill. konyhája számára, conventióba vagy egyébképpen.

279 Végül a főtiszt bányászati hatáskörének ügykörei közé soroljuk a salétromfőzéssel kapcsolatos teendőit.

280 A praefectusi hatáskör következő nagyobb ügykör-csoportjába, a tizedügy körébe tartozó teendők a praefectus tizedvicearendatori funkciójából is eredtek. Ez az ügykör az ügyforgalom mennyiségét tekintve kb. e főtiszt sóügyi hatáskörének ügyforgalmáéval volt azonos méretű; összetételében azonban nem volt túlságosan bonyolult. A praefectus rendelkezett a tizedelés előfeltételéül szolgáló mezőgazdaságimunkák elvégzésére.

281 Sürgette a tized, ill. az árenda behajtását ;

282 jelentéseket várt és kapott annak mennyiségéről.

2

^ Intézkedett hordók beszerzéséről a tizedeléshez.

284 Foglalkozott a tized beszállításának gondjaival.

285 Fejedelmi döntések alapján intézkedett tized deputálásáról, tizedkedvezmény'ekröl.

286 S a tizedtermékekből is utalványozott a fejedelmi udvar vásárlásaira, fejedelmi tisztek conventiójába, bányák anyagellátására.

287 A praefectus hatáskörében még kisebb a spektruma az utolsó nagy kincstári ágazat, a harmincadügy anyagának. Teendői itt az egyes harmincadhivatalok jövedelmeinek beszolgáltattatásában

2

^ bérbe adott harmincadok bérének behajtásában,

2

^

9 mentességek érvényesítésében,

290 elkobzott csempészáruknak a fejedelmi kincstárba való továbbításában

291 merültek ki, s a harmincadjövedelmekből a fejedelmi udvar vásárlásaira, kincstári uradalmak számára, bányák ellátására, higany váltásra, katonák hópénzére való utalványozásban.

292 A kincstári gazdálkodás egyes ágazataiban végzetteken túl azonban volt a praefectusnak néhány egyéb fontos feladatköre is. Kezdjük ezek ismertetését adóügyi hatáskörével. Az Apafi-korban eléggé elterjedt (bár nem teljesen általános) gyakorlat, hogy a praefectus vészi be egyrészt az idegen kereskedők 293 másrészt a kincstári tisztek

294 (vagy egyes kategóriáik), elvétve más kincstári népek

295 adóját is. A praefectus két további hatáskörének, a bíráskodásnak és a számvételnek előbb azt a szervezeti formáját ismertetjük, amelyben a főtiszt e hatáskörök mindegyikét gyakorolta. Ez apraefecturalis sedria. A sedria testület volt; minthogy székhelye is változott (tartott üléseket Gyulafehérvárott is, de a nagyobb fejedelmi uradalmak központjaiban is), munkájába annak a törvényhatóságnak assessoraiból s más tisztjeiből vontak be egyes személyeket, ahol az ülést tartották; szükségképpen részt vett a számvételeken a fiscalis számvevő is. A sedria által ellátott ügyek ismertetését most a bíráskodási teendőkön kezdve, a praefectus székén elsősorban fiscalis pereket ítéltek meg: a fejedelem pénzverési, nemesfém- és higanymonopóliumának megsértéséből eredőket (hamispénzverés, arany- és higanycsempészés), fejedelmi birtokokon jobbágyok vagy mások által elkövetett erdőpusztításokat és egyéb kihágásokat. Más perekben legalább az egyik fél kincstári bíráskodás alá tartozó személy (városlakó nemesek adóssági pere különleges jogi kategóriába tartozó