Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

jelenteni kell a fejedelemnek. Külön a kincstartó lelkére kötötte Bethlen: vigyáztasson arra, hogy a kiviteli tilalom alá eső áruk ne kerüljenek ki az országból. A kincstartói jogok eléggé általános meghatározásával szemben az utasítás végén ott áll egy igen határozott korlátozás: a thesaurarius kifizetést,csak a fejedelem rendeletére eszközölhet (ide számítanak természetesen Bethlen korábbi rendelkezései is fizetésekről, deputatumokról). Csak akkor volt elég ehhez a helytartó rendelkezése, ha követségek, posták költségeire, nekik szánt ajándékra kellett utalványozni.

160 A harmadik kincstartó, akinek hatásköre általános szabályozásra kerül, Mikó Ferenc. Kezdjük a dolgot két sokatmondó évszámmal: Mikó 1622-ben veszi át a kincstartóságot, hatáskörének szabályozásai pedig 1630-ból valók. Előb-baz 1630. januári—februári országgyűlés intézkedik úgy, hogy a kincstartót Brandenburgi Katalin és a tanács jelölje ki (IX. tc.; Mikó akkor már 8 éve fungál tisztében), annak kezéhez folyjanak a fejedelemasszony magánjövedelmei is (IV. tc), a kincstartó azonban kifizetéseket csak a gubernátor és a tanács hírével s határozatából tehet (IX. tc); ezen túlmenően Brandenburgi Katalin és tanácsa adasson instructiót a kincstartónak.

161 Az országgyűlés bezárásának másnapján, február 18-án a fejedelemasszony a gubernátor és a tanács hozzájárulásával újra kinevezi Mikót kincstartónak, s instructiót ad neki. Ez az utasítás sem mond többet Kamuthy 1620-i instructiójánál, ami a dolgok érdemét illeti: Mikó kezéhez folyjanak az ország mindenfajta fiscalis és más közjövedelmei. Részletesen szabályozza azonban az utasítás a kormányzat 1629 novembere s 1630 ősze közti különleges formájából eredő kérdéseket: a kincstartó jelentősebb kifizetést csak Bethlen István és a tanácsurak döntése alapján tehet; a fejedelemasszony rendeletére tett kifizetéseket (annak személyi szükségleteire, udvartartására, az udvari és mezei katonaság fizetésére stb.) jegyeztesse fel a kincstartóság írnokaival s őriztesse meg maga igazolására; havonta nyújtsa be a gubernátornak s a fejedelmi tanácsnak a kiadások jegyzékeit, azok vizsgálják felül őket, s Brandenburgi Katalinnak csak a literae expeditoriae aláírása marad.

162 A kincstartók hatáskörének általános szabályozásait illetően egy dolog szembetűnő: az, hogy mindhárom rendezés (az 1630-iakat egynek véve) rendkívüli helyzetben történik. 1583-ban a fejedelem kiskorú, Erdély államéletét Báthori István irányítja a távolból, ő szabályozza Siger feladatait is. Kamuthy Balázs 1620. júliusi instructióját Bethlen Gábor Besztercebányáról, első hadjárata idején adja ki, amikor Erdélyt öccse mint helytartó útján kormányozza. Mikó hatáskörének szabályozásai pedig az 1630 eleji helyzetben születnek. így nyugton állíthatjuk: normális helyzetben a kincstartó feladatkörét nem szabályozza írásos rendelkezés, az a fejedelem közvetlen és konkrét intenciói szerint járt el. Mit rekonstruálhatunk más forrásokból a kincstartók tevékenységéből? A kincstartóság mint hatóság fondját aránytalanul kevésbé sikerült helyreállítani, mint a kancelláriáét. Azt pedig szögezzük le határozottan: a kancellária kincstári vonatkozású kiadványain semmi nyoma nincs annak, hogy a kincstartó befolyással bírt volna ezek elkészültére — sem hivatkozás nincs bennük annak az ügyben tett előterjesztésére, sem a kincstartó (vagy valamelyik alsóbbrangú kincstartósági