Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

Kún Lázár 1548 (a helytartói tanács­ban).™! Lázár György 1658—1660.302 Kora legkiválóbb erdélyi jogásza. 1649­ben fejedelmi táblai ülnök ; 303 e tisztsé­géből lép elő ítélőmesterré 1652. márci­us 9-én.304 Az Approbatae Constitutio­nes megalkotásában oroszlánrésze van. ítélőmesteri tisztét tanácsurasága alatt is megtartja.305 ] 660 nyarán Barcsai helytartóinak egyike* 306 Lónyai Zsigmond 1623—1627, 1646—1648.307 1623—1627-ben a krasznai, 1648-ban a beregi főispánságot viseli. Felmerül a kérdés: nem volt-e Bethlen Gábor és I. Rákóczi Györgynek külön tanácsa vagy legalábbis külön tanácsurai a 7 vármegyére? A Lónyaiak ti. elsősorban Magyarországon birtokosok, ott tiszt­ségviselők, Lónyai Zsigmond is csak a 7 vármegye Erdélyhez tartozása idején tanácsúr (közben majd két évtizeden át nem említik), s 1648-ban Beregben főis­pán. Lutsch, Johann 1658—1659 (1662). 308 Szebeni királybíró. Macskási Boldizsár 1686—1690.309 1667-től említik folyamatosan mint fejedelmi táblai ülnököt 310 1680 de­cemberétől viseli Belső-Szolnok megye főispánságát. 311 Makó György 1603. A tizenöt éves háború ismert seregvezé­re. 1602-ben mint székelyek generálisát említik.3i2 Mikes Kelemen 1678—1686.313 Bizonytalan, hogy az 1657—1662-i uralmi válságban mint a Rákóczi— Kemény-párt egyik székelyföldi főex­ponense visel-e székely főtisztséget. 1669. február 5-től a fejedelmi tábla ülnöke.314 1678. február 21-től ítélő­mester. 315 1681-től haláláig az or­szággyűlés és a fejedelmi tábla elnöke is.316 1683 januárjától találjuk neve mellett említve a Fehér megyei főispán­ságot is.317 Mikes Mihály 1658—1660.318 1648-ban mint az udvari lovasság alka­pitányát, 1654-ben mint annak alezre­desét említik 3 19 (a két tisztség feltehető­en azonos). 1652 februárjától emellett a fejedelmi tábla ülnöke is. Legkésőbb 1656 tavaszától kancellár. 320 Mikola Ferenc 1566—1568.321 Mikola János 1615—1626.322 Lázár szerint 1607 januárjától Kolozs me­gye főispánja.323 Első tanácsúri említése­kor már az országgyűlés és a fejedelmi tábla elnöke is; e tisztsége utoljára 1618 novemberében szerepel neve mellett. 324 Bizonytalan, hogy mikortól kővári kapi­tány is (Lázár szerint 1615-től; 1619-ben több ízben említik e rangját). 1620 májusá­ban a kővári főkapitányságot elcseréli Rhédei Pállal a főkomornikságra, 325 az év szeptemberében azonban újból Rhédei Pál szerepel mint főkomomik. 326 Mikola újabb kővári kapitányságának viszont nincs nyoma. Mikola László 1542—? Fráter György alhelytartója, a legkü­lönbözőbb címekkel (1542. augusztus: alvajda, székelyek vicecomese,327 ugyanez év októbere és 1544 augusztu­sa: királyi alhelytartó, 328 1548: alhely­tartó, az országos főbíró helyettese). 32 9 Mikola Zsigmond 1678—1679. 330 1643-ban mint [fő]asztalnokot emlí­tik. 33 ! 1656-tól Torda megye főispánja; az 1657-i lengyelországi hadjáratban tatár rabságba esvén, Kemény János Haller Jánost ülteti e tisztségbe. 1675­től Kolozs megye főispánja. 332 Mikó Ferenc 1622—1635. 333 1611 -ben már Csík—Gyergyó—Ká-

Next

/
Thumbnails
Contents