Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
hogy személyeknek adjanak kocsit, lovat, vagy tartsanak postalovakat készen. 963 Intézkedésére adhattak okot egyes helységek, különleges jogállású személyek postálkodási mentességei. 964 Ennek az ügykörnek legnagyobb csoportját azonban a posták kihágásait, visszaéléseit tárgyazó jelentések és a kancellária ezek kapcsán hozott rendelkezései teszik. 965 Ennek az ügykörnek rokona s mintegy tartozéka a gazdálkodási ügyeké: a hivatalos úton járóknak adandó ételé-italé, szállásé. Ez az ügykör három ügytípust tartalmaz: a gazdálkodási kötelezettség közigazgatási rendelkezéssel való szabályozását, 966 egyedi intézkedéseket egyes személyekre való gazdálkodásra 967 s végül általános vagy egyedi rendelkezéseket a gazdálkodási visszaélések ellen. 968 Ami az út-, hídépítés, révtartás kérdéseiből a kancellária közigazgatási ügykörébe tartozik, annak legnagyobb részét a marosváradgyai híd építésének ügyei teszik: a fejedelem szálfákat, pallókat, ácsokat követel a törvényhatóságoktól a híd építéséhez (külön tc. alapján vagy anélkül). 969 Elvétve fordul elő, hogy a kancellária révtartás ügyében rendelkezik 970 vagy az országút vonalának kijelölésére küld ki biztosokat. 971 A gazdasági élet ágazatai közül a mezőgazdaság (a korábbiakban már tárgyalt vagyonjogi kérdéseken túl) szinte egyáltalán nem érdekelte a központi közigazgatási szervet; arról még nem volt szó, hogy az uralkodói hatalom e vonatkozásban belenyúljon a feudális földbirtok ügyeibe. Iparügyekkel már foglalkozik a kancellária; ezek legnagyobb részét céhügyek teszik: rendelkezések a céhszabályok betartására, 972 városi céh kiváltságainak védelme a külső mesteremberek ellen 973 vagy éppen a falusi mesterek, céhek működésének biztosítása a városi céhekkel szemben, 947 falusi mesterek felvételese a városi céhbe, 975 városi mesteremberek közti jogvitában hozott döntés végrehajtása, 976 céh intése a kiváltságaival járó kötelezettségek ellátására 977 A kancellárián kimutathatóan megforduló egyéb iparügyek már egyedi jellegűek: Báthori Zsigmond a Szebenben megtelepedett olasz posztócsinálókról intézkedik, 978 kerül a kancellária elé malomgát ügye is (hisz ily ügyekben még törvényeket is hoznak), iparosok kiengedése szomszéd országba 980 vagy olyan különleges iparágak egyes ügyei, mint a könyvnyomtatás 981 vagy a harangöntés. 982 Mennyiségileg is jóval nagyobb azoknak az ismert ügyeknek köre, s jóval differenciáltabb is, amelyeknek a kereskedelem a tárgya. A kancellária intézkedik a pénzforgalom egyes kérdéseiben: pénzfajták eltörlése vagy elfogadása ügyében, 983 pénz kivitelének engedélyezéséről vagy eltiltásáról, 984 hozzá érkezik jelentés a rossz pénz jelenlétéről a forgalomban. 985 Innen történt rendelkezés a pénz értékéről is. 986 A mértékügyben egyetlen pátenst ismerünk, a szebeni és kolozsvári mázsa érvényességéről. 987 Az árszabályozás kérdését az országgyűlések nemegyszer rendezték törvényileg, Bethlen Gábor idején külön központi szerv végezte a limitatio felügyeletét (erről a maga helyén szólunk). Ami itt a kancellária szerepe volt, az részben a limitatio kidolgozásáról való rendelkezés az egyes törvényhatóságokhoz, 988 részben az elkészült szabályozás kihirdetése, 989 az érvényben lévő limitatio betartása, 990 engedmény tétele ahhoz képest 991 vagy a szabályozás felfüggesztése (a következő országgyűlésig). 992 A vásártartás kérdéskörében a
