Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

II. A deputatiók (delegatiók)

bevágatásáról.

99 Sokkal többet az 1689-i év sem mond. Mikor az év április végén a deputatio ismét hadügyi vonatkozású határozatokat hoz, a somlyai és csehi őrség fizetéséről intézkedhet, a hódoltságra felvetett pénzből adatva nekik egy hópénzt, s a szamosújvári fizetett gyalogokról (csak húszat hagy ott, a többit Apafi mellé rendeli).

100 Május 19-én újból utalványoz a somlyai és kolozsvári őrségnek a hódoltsági adóból. Az év augusztus 4-én pedig már a császári hadak támogatására rendel el készültséget.

101 Szeptember 2-i ülésének egyik tárgya is Heisler követelése 2000 lovas állításáról. Ezt az ügyet a fejedelem és a főgenerális rendelkezésére adja. Teleki nyer felhatalmazást a csíki és besztercei hágók ügyében is. Erdély ügye most csak a várak építése volna. Ezt viszont szinte dugják is Heisler elől. Úgy határoznak, hogy Apafi most ne keresse meg eziránt Heislert, nehogy az „scrupulust" képzeljen. Ahogy lehet, építsék a várakat, a nagyobb építkezések ügyét pedig a fejedelem terjessze az országgyűlés elé.

102 Az utolsó hadügyi intézkedés (1690. január 14.) pontosan ebbe az epilógusba tartozik bele: a kolozsvári és somlyai őrség fizetését, a korábbi határozatnak megfelelően, a hódoltságon felszedett adóból akarják megoldani.

103 Ami a deputatio további beligazgatási teendőit illeti, azok a bíráskodás kivételével ügykörönként néhány vagy egyetlen mondatban ismertethetők. Rendészeti intézkedése egy maradt fenn. 1689 áprilisának utolsó napjaiban, Brassónak pár nappal korábban történt leégése miatt, körrendeletet határoz a tűzre és ismeretlen emberekre való vigyázásról.

104 Néhány rendelkezése illeti a postálkodást. 1687 szeptemberében a szász natio panaszt tesz a deputatio ülésén a postálkodás terheinek súlyossága miatt. Erre a deputatio összegyűjteti az universitas postalóadási kötelezettségét szabályozó országos végzéseket, s a fejedelem elé terjeszti jóváhagyásra. Apafi 1687. szeptember 22-i rendeletében taxatíve felsorolja: kiknek tartoznak postalovat adni a szászok.

105 Brassónak, tűzkára kapcsán, a vidék postálkodási terheinek jobb rendbe tételét ígéri 1689. április végén, a város által kért teljes mentesítésüket azonban nem.

106 1690. január 14-én viszont a deputatio kénytelen megregulázni postaügyben a szászokat, a szebeni királybírón át rendelkezve nekik: a fejedelem postáinak, a főgenerális postán járó szolgáinak, a Commissariatus hivatalos ügyben utazó embereinek, a háromszéki, csíki és máramarosi postáknak kötelesek postalovat adni.

107 Kincstári ügy egy fordul meg a deputatio előtt, az is csak félig-meddig illik e kategóriába. 1685. december 16-án 3000 birodalmi tallérral megemelik Teleki Mihály fiscalis jószágainak zálogösszegét, tekintettel a korábbi táborozásoknál stb. szerzett érdemeire, s kiadásaira.

108 Némileg más képet mutat a deputatio bíráskodási tevékenysége. Itt emlékeztetjük rá olvasónkat: a szervnek tagja a fejedelmi tanács egésze (eltekintve — az időszak egy részében — a szebeni királybíró és polgármester felváltva való jelenlététől), a két ítélőmester és a fejedelmi tábla ülnökeinek egy része, egy ideig a fiscalis director is. A háborús időszakban azonban bizonnyal nem lehet megtartani a táblai ülésszakokat, legalábbis alig van nyoma megtartásuknak. Annak se, hogy a tábla az országgyűlések alatt tartana üléseket. így kézenfekvő, hogy bizonyos fontos perek a deputatio elé kerülnek. Hangsúlyozzuk: az országgyűlés bíráskodá-