Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

II. A deputatiók (delegatiók)

vehet föl kölcsönt a császári hadak számára tartozókra.

57 Az év vége felé, a november 5—7-i ülésen, a számvétel kérdésében próbál, immár sokadik nekigyürkőzéssel, rendet teremteni a deputatio. A következő országgyűlés első napjára megidézi azokat a perceptorokat, akiknek kezén 1685 óta adó volt, s nincs végleges felmentvényük. Arra is kötelezi őket, hogy a restantiát is hozzák be, azzal fenyegetőzve, hogy különben, nemesi vagy más prerogatívákra való tekintet nélkül, előállíttatja őket.

58 1690-nek már csak első hónapjából van nyoma a deputatio adóügyi tevékenységének. Január 14-én egy sor helyi adóügyben intézkedik,

59 23-án pedig instructiót ad az adószedőknek s a törvényhatósági tiszteknek az adó és élés ügyében.

60 A deputatio adóügyi teendőivel majdnem azonos arányúak, de amannál is kevésbé változatosak hadügyi intézkedései. Az első ilyenről bizonytalan, hogy végrehajtották-e. 1685. május elején kerül szóba a deputatióban, hogy a Királyföldön tekintélyes nemesek írják össze a táborba menőket. Erre a szebeni polgármester s a brassai bíró (a deputatio tagjai) fellármázzák az universitast. Az május 12-én tiltakozik is: ez a szászok kiváltsága ellen van, s a szegénység nem bírná a költségeket. Azt kérik, hogy a székek tisztjei rendelkezzenek: kik s hányan vonuljanak hadba területükről.

61 1685. november elején a deputatio egyrészt a fennlévő hadakról rendelkezik: a mezei hadak Kolozsvár hóstátjába szálljanak, az aranyosszékiek pedig Felvincre és Székelykocsárdra — de ott maradjanak, csoportosan; ha idejük letelt, Bethlen Gergely váltsa fel őket az udvarhelyszéki haddal.

62 Másrészt azonban felhatalmazza a fejedelmet, hogy a helyzet szorosabbra válása esetén a deputatio határozata szerint rendelkezzék. Apafi erre hivatkozva rendel el november 27-én általános hadfelkelést.

63 1685 decemberétől hónapokra a szerv témája a somlyai őrség fizetése, Kővárba s Szamosújvárba gyalogok küldése és ezek hópénze, de a többi végvári őrség ügye is. December 12-én úgy határoznak, hogy Bethlen Elek adjon 5000 forintot az országgyűlésen kivetett kényszerkölcsönből a somlyai őrség fizetésére. Székely Lászlónak viszont má*r úgy rendelkeznek aznap, hogy az teremtse elő az őrség két hópénzét.

64 (A Bethlen által küldendő 5000 forint annak utólagos fedezésére szolgál.) Ugyancsak december 12-e tájt hoznak határozatot arról is, hogy Kővárba és Szamosújvárba bizonyos szász törvényhatóságok és Marosvásárhely küldjenek gyalogokat és két hadnagyot velük, megfelelő fegyverzettel és ruházattal, 3—3 hópénzzel. A határozat kiváltságaik vesztével fenyegeti a rendelkezést nem teljesítőket. Az 1685 végi—1686 eleji helyzetben azonban nem lehet csodálkozni azon, hogy 1686. január 19-én a deputatio újra követeli a gyalogok három hópénzét a törvényhatóságokon, azzal, hogy amennyiben azok azt bizonygatnák: ők fizettek, keressék pénzüket azokon, akiknek átadták. Február 18-án, tehát jó két hónappal az első rendelkezés után, nyolc napon belül követelik a hópénzt illető rendelkezés végrehajtását (s egyben a gyalogok létszáma hiányának pótlását), most már reálisabb büntetőzáradékkal: azokon a tiszteken veszik fel a hópénzt, akik nem szolgáltatták be.

65 Az is 1686 februárjában történhet, hogy a deputatio a Husztban lévő gyalogok háznépe szükségére 3—3, á Kővárban lévőkére 4—4 véka búzát rendel az ország Segesvárott lévő búzájából.

66 Márciusban viszont magának a