Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

Bevezetés

megelégedhetünk azzal, ha I. Rákóczi György uralkodásának elején kb. 2000-re tesszük a fejedelmi kancellária ügyintézéseinek számát. Szögezzük le természetesen : amikor az előbbiekben néhány tízezer ügyintézés fellelhető nyomáról szólottunk, nemcsak a fejedelmi kancellária, hanem más országos szervek ügyintézését is értettük (bár az anyag túlnyomó többségét a fejedelmi kancellárián termelődött iratanyag adja). Még akkor is, ha a fejedelemség 16. századi életében nem feltételezünk az I. Rákóczi György korihoz hasonló rendszerességű kormányzati gyakorlatot (szögezzük azonban le: a legendákkal ellentétben minden alapunk megvan rá, hogy Apafi korában feltételezhessünk), akkor is jóval 100 000-en felülire tehetjük csak a kancelláriai ügyintézések számát. A fejedelmi kormányhatóságok fondjainak rekonstrukcióját célzó törekvésünk nem produkált tehát teljes fondokat, átlagszámot véve jó esetben azok 15—20%-át lehetett helyreállítani; engedtessék meg nekünk, hogy ezt se tartsuk kevésnek az elvégzendő vizsgálatok anyagául. Annál is kevésbé ne, mert a rekonstrukció nem egy ízben olyan „ügyintézési sűrűséget" produkált, hogy bizonyos pontokon (egy-egy rövidebb időszak egy-egy aspektusában) szinte teljesnek vehetjük az anyagot. Néhány ilyen esetre utalunk. Bethlen Gábor és Kolozsvár, ill. a kolozsvári főbíró hivatali levelezéséből 1617 első feléből a következő mennyiség áll rendelkezésünkre: 1617. január: Bethlen 1—1 rendelete a városnak, ill. a főbírónak. 1617. február: Bethlen 3—3 rendelete a városnak, ill. a főbírónak. 1617. március: Bethlen 1 rendelete a városnak és 3 a főbírónak. 1617. április: Bethlen 3—3 rendelete a városnak, ill. a főbírónak. 1617. május: Bethlen 8 rendelete a városnak, ill. 3 rendelete a főbírónak. 1617. június: Bethlen 3 rendelete a városnak (emellett a város egy felterjesztése Péchi Simon kancellárhoz, Péchi válasza). Nagyjából hasonló számokat kapnánk Bethlen és Kolozsvár 1619. január— augusztusi hivatali kapcsolata vizsgálatánál is. Nem szabad most elfeledkezni Kolozsvár fontosságáról — de arról se, hogy Erdélyt ekkor 13 magyar megye és vidék meg a lugosi és karánsebesi bánság, 5 székely szék, 11 szász szék és vidék alkotja, s ha a szászok esetében székhely és szék igazgatása a központi kormányhatóságok szempontjából nem is válik külön, akkor is marad a magyar és székely törvényhatóságok területén még három Kolozsvárral többé-kevésbé egyenlő jelentőségű város, s persze ott van az egész kincstári és katonai igazgatás is, valamint az egyházi szervekkel, ill. magánszemélyekkel folytatott levelezés. így, az 1632-i 1602-es ügyintézési számot feltételezve 1617-nél is, a Kolozsvárral kapcsolatos 1617. január—júniusi, havi átlagban 5,5 ügyintézés (ami évi átlagban 66-ot jelent) megközelítően az e viszonylatban folytatott kancelláriai hivatali levelezés egészének tekinthető. A kolozsvári példához hasonlókat nem kis számban találhatnánk anyagunkban. Ilyen az 1680-as évek két egymást váltó somlyai főkapitányának, Serédi Benedeknek és az olasz származású zsoldostisztből végvári főtisztté és erdélyi birtokos úrrá átvedlő (s a somlyai végvár megtartásában s a határvédelem