Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

881 TM-gy. 1681. Csak három censura ismeretes. A két Bethlen testvér, Gergely és Elek 1681. december 26-án közösen irja meg véleményét. Nem javasolnák, hogy Apafi azt ígérje: 1682-ben pótolja az 1681-i hadakozás fogyatkozásait — ez lehetetlen, a császáriak erősebben védekeznek majd, Erdély hadereje pedig kimerült. Hangsúlyozzák: ha a magyarok generálist választanak maguknak, ezt a porta is csak mint ilyet erősítse meg. Meggondolandó persze, hogy Bocskait is előbb csak a császár ellen választották generálisnak, azután azonban a nagyvezér megkoronázta, s végül Erdély is megválasztotta fejedelmének (az okfejtés célzata nyilvánvaló). Óvatosan kell bánni a portán az ígéretekkel — írják —, s helyesnek tartanák a tanács ülésének egybehívását. (EOE XVII. 241—3.) Barcsai Mihály (keltezetlen) censurájában nagyjából hasonlóan ír: Apafi ne tegyen további ígéreteket, csak ismételje meg hűségnyilatkozatát a portának jelezze, hogy továbbra is kész mindenre a magyarországi ügyben. Nem a fejedelem az oka, ha nem érhetett el nagyobb sikert — Thököly félre húz. Nem javasolja, hogy a török generálist erősítsen meg a bujdosók közt; ez hatalmi harcokra vezetne. A török Apafinak adjon felhatalmazást, ha továbbra is igényt tart ez irányú tevékenységére. Gálfit (a bujdosók portai ügyvivőjét) bcküldetné a portára, de azzal, hogy Apafi instructiója szerint járjon el.) TMÁO VI. 197—9.) A további censurák közül Telekiének is csak beküldéséről tudunk (Apafi 1681. december 28-án nyugtázta — TMgy.), a többiekről még ennyit sem, de (Apafi december 28-án Telekinek küldött másik rendelete szerint — TM-gy.) érdemi eltérések voltak a tanácsurak véleményei közt. 882 TZs: TM 268. 883 EOE XVII. 246—7. 884 TM-gy. 885 Hosszúfalusi Teleki-levéltár: Teleki Mihály leveleskönyve 727. (Teleki — Apafi, 1682. február 2.) 886 Uo. 728. 887 TM-gy. 888 TM-gy. (Teleki—Apafi, 1682. február 8.) 889 Teleki egybehívatná a tanács plénumát, s akár újabb országgyűlést is tartana. Barcsai is tanácsülés elé vinné a dolgot, de azért jelzi: arra kell gondolni, hogy a magyarországi ügy irányítását ki akarják venni Apafi kezéből (különben a porta számára értelmetlenség volna visszakérni, a fejedelem méltóságának sérelmével, az atnámét). Mikes Kelemen viszont arra gondolt, hogy a török változtatni akar az atnámén, nem hagyná a magyarok kezén az elfoglalt várakat. Ő országgyűlést hívatna egybe, ha a tanács helyesli ezt. Armbruster csak a dilemmát állítja fel: nem volna helyes visszaküldeni az atnámét, ez azonban sértené a portát — döntést nem tud ajánlani. (L. erre nézve: TZS: TM 269—70.) 890 TZs: TM 270. 891 TM-gy. (Apafi—Teleki, 1682. június 15.) 892 EOE XVII. 290. 893 A dolgot Hegymegi Ferenc magyarországi nemesnek Pósaházi János professzorhoz írt levele indítja meg, amelyben az két deák küldését kéri az újra református kézre került iskolába; azok lakjanak ott —javasolja —, s kezdjék meg a tanítást, tegyék rendbe az iskolát. Pósaházi a levelet 1682. december 6-án ebédnél benyújtja Apafinak. A fejedelem ott ígéretet is tesz a kérés teljesítésére, délutáni alvásából felébredvén azonban jobbnak látja Teleki véleményét kikérni a dologról. Teleki feltehetően másnap fel is terjeszti véleményét (ez ismeretlen). Apafi december 8-án úgy rendelkezik neki: terjessze ezt „maga tetszése szerint" az Enyeden együttlevő „úri és főrendben lévő becsületes híveink elé", s azután jelentse a határozatot, hogy a fejedelem intézkedhessek. (Az ügyre 1.: TM-gy.: Apafi—Teleki, 1682. december 6. és 8.; Vajda L.—Teleki, 1682. december 6.) 894 TZs: TM 275—6. 895 TZs: TM 277—8. 896 Apafi rendelete nem ismeretes; a censurákból kivehetően azonban a kán 10 erszény pénz fejében elállna az Erdélyen való átvonulástól, erről kéri a fejedelem az urak véleményét. Három censura ismert. Székely László (1683. április IL; EOE XVIII. 102—3) abból indul ki, hogy az átvonulás által okozandó kár több lenne 10 erszény pénznél, meg kell hát ígérni ezt az összeget (azzal, hogy a kán visszafelé se Erdélyen át vonuljon). Attól tart azonban, hogy a kán nem tudja, merre küldte a porta, s ha a rendelkezés Erdélyen át vonulásra szól, arra is megy, de a pénzt megtartja, vagy legfeljebb megegyezik a havaselvi fejedelemmel, hogy odafelé azon át megy, de ősszel Erdélyen át — s Sárosi János szerint a nagyvezér úgy nyilatkozott: Erdélyen át küldi a tatárokat. Mindenesetre követet küldene a kánhoz, legalább kitudni szándékát és alkudozni. Rhédei Ferenc (április 13.: EOE XVIII. 103—5) szintén