Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

válogatott gyalogjaival, lovasaival tartatna soros szolgálatot a várban; a kapitányt s porkolábokat az uradalomból s a megyéből fizettetné; a muníció kérdésében az 1667. április 7-én Déva, Szamosújvár stb. tárgyában hozott határozatot alkalmazná Husztra is; a magánszemélyek letétéit saját pecsétjük alatt kellene kiadatni hites embereiknek, a vármegye tisztjei előtt (ha a vár szükségére is vannak letétek, azokkal a kapitány rendelkezzék). (KJ: M.) 7U4 Keczer A. 293. Ez az ülés határozza el azt is, hogy a huszti őrséget a sóaknáról tartsák. 705 Három censura ismeretes. Bethlen Farkas úgy látja: hiba volna Husztból most kivonni az őrséget, becstelenség és kár származna belőle. Ha a kamaraispán nem akarja teljesíteni Apafi és a tanács akaratát, a fejedelem Rhédeinét intse meg az ügyben. A vármegyére pedig határozott intést javasol, s a megye fejeinek berendelését az udvarba — közben azonban tartsa készen hadait az engedetlenség letörésére. (A-gy. 1667: Bethlen Farkas—Apafi M., 1667. június 24.) Keresztessi Ferenc június 25-i censurája jóval határozatlanabb, de ő se vonná ki Husztból az őrséget, s ő is tartaná magát a korábbi határozathoz: az aknáról fizessék őket (KJ: M). Bethlen János ugyanaznapi véleményében egy mondatot szán a máramarosiakra: azok ámítják Apafit s az országot (A-gy. 1667.); érdemi ítéletét nyilván censurája mellett felterjesztett, de nem ismert rendeletfogalmazványa tartalmazta. 706 A-gy. 1667. (Apafi—a kajmakám, 1667. október 25-i dátummal.) 707 EM 1900: 144. (Apafi október 29—30-i naplófeljegyzése.) 708 A tanácsülés időpontja s jellege körül némi bizonytalanság van. Bethlen János (BJ: H I. 338—9) november 15-ére teszi a tanácsülést, amelyen „majdnem valamennyi" tanácsúr, a rövid idő alatt egybehívható főrendek (s számosan mások, akik a medgyesi táblai törvényszakról e célra átvonultak Gyulafehérvárra) vettek részt, Szilágyi Sándor viszont (EOE XIV. 44), akinek itt Bethlen János a fő forrása, részgyűlésnek tekinti a concursust. Az Apafi-napló szerint viszont a fejedelem november 20-án vett hírt a portáról, s ugyanaznap postát is küldött oda. (EM 1900: 144.) 709 Nemes János 1668. január 30-án érkezik vissza a portáról Besztercére, az országgyűlés színhelyére, a kajmakámnak Apafihoz intézett levelével és szóbeli üzenetével. A levél a szigorúbb, az továbbra is a Zólyomitól elvett várak visszaadását sürgeti; a szóbeli üzenet szerint viszont Apafi biztos lehet benne, hogy Zólyomi sohasem lépi át Erdély határát. A fökövetet érkezése napján kihallgatáson fogadja Apafi. Január 31-én a fejedelem szállására rendeli egybe a tanácsot; ott felolvassák a kajmakám levelét, s Nemes jelentést tesz követségéről (a kajmakám említett szóbeli üzenetéről is). L. erre: BJ: HI. 358—61. Jegyezzük meg: Nemes a rendek előtt is beszámol követségéről. (BJ: H I. 363.) 710 L. erre 1670. augusztus 30-i levelét Telekihez. (TML V. 347—9.) 7

11 Bethlen János (BJ:HII.50skk.) legalábbis erről ír. Kérdés, hogy (akkor már éles lévén az ellentét a két tanácsúr közt) mennyi alappal. 712 Az 1670. szeptember 23-i tanácsülésre: BJ: H II. 50—3; TML V. 352—3. 713 A-gy. 1674. (Apafi—Béldi P., 1674. november 26.) 714 Csak Haller János és Teleki censurája ismeretes. Haller (1676. augusztus 3-ról keltezi felterjesztését) egybehívatná az ügyben a fejedelmi tanácsot, s annak határozata szerint írna a román fejedelemnek. Jelzi azért saját véleményét is; szerinte Apafinak azt kellene válaszolnia, hogy bár a szomszéd uralkodó levele latba esik nála, most azon fáradozik, hogy az eddig rejtve maradt dolgok napfényre kerüljenek — s aztán, ha mód van rá, irgalmaz. (TMÁO V. 395—6.) Teleki nyíltabb választ javasol (1676. augusztus 5.): jelezné, hogy Apafi „sok maga ellen való dolgokért is méltán megfogathatta volna" Béldit, de végül is a némettel való „titkolódásai" miatt tette ezt vele. Ügyét a törvény szerint láttatja el majd — de az interveniáló román fejedelemre is tekintettel lesz ebben. (TML VII. 282.) 715 A tanácsülést eredetileg 1677. március 24-ére tervezték; egybehangzóan erre a dátumra utal Bethlen János 1677. március 16-i levele Telekihez (TMD VII. 341—3) és Teleki másnapi válasza (TML VII. 343—4). A Bethlen—Béldi-párt három vezetőjének reversalisa március 31-én kelt, az ülésre tehát mindenképpen az eredetileg tervezettnél későbbi időpontban került sor. Az üléssel magával kapcsolatban egy részlet ismeretes. Bethlen Farkas, aki 1676 áprilisa óta Bethlen János helyett vezette a kancelláriát, nem volt végig jelen az ülésen, s április 6-án némi nyugtalansággal érdeklődött Telekitől: mi történt távozása után, esett-e változás Béldiék reversalisán, visszanyerte-e Bethlen János korábbi tisztségeit, ahogy — Bethlen Farkas tudomása szerint — sokfelé írogatja? (TML VII. 346.) 716 Az ebesfalvi tanácsülésre 1.: TZs: TM 213—4. 717 EOE XVIII. 454.