Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

627 TMÁO III. 120 skk. (Rácz István portai ügyvivő—I. Rákóczi György, 1642. június 11.) 628 TMÁO III. 125 skk. (Rácz 1642. június 24-i jelentése a fejedelemnek.) 629 EOE X. 334—5. 630 Uo. 631 Az öreg tanácsúr most szokása ellenére kissé kurta, bár van annyi fegyelme, hogy mérgét a portai ügyvivőn töltse ki: Rákóczi a várépítés kérdésében rendelkezett Rácznak, ő most nem tud mást írni a határkiigazítás ügyében ott a relatoria, azt Rácz is ismeri — a fejedelem azért tartja ügyvivőjét a portán, hogy ilyen kérdésekben az ő rendelkezései szerint eljárjon! (TMÁO III. 134—5.) 632 Alkalmat részben a lengyel hetman Rákóczinak írt titkos levele ad erre, részben a szerdárnak még táborban létele. A hetman egy Lupunak tulajdonított (nem ismert) levél másolatát küldi Rákóczinak. Kassai ennek kapcsán elsősorban azt szeretné kitudni: a hetman segítené-e Mateit a török ellen, vagy mit tanácsol neki fejedelemsége megtartására? A szerdár táborozása szerinte az évben legfeljebb Havasalföldet fenyegeti, Erdélyt nem (az idő későre jár, az országot hegyek védik, s sok vára van). (Gyfv: Ly 6: Kassai I. iratai.) 633 Kassai 1643. június 13-i censurájában (korábbi véleményére hivatkozva) abból az alapelvből indul ki, hogy a határokat Matei Basarab uralma alatt kell eligazítani (nyilván arra számítva, hogy utódával nehezebb lesz egyezkedni), de engedni legfeljebb a Rákóczi alatti erdélyi foglalások ügyében engedne. Fegyveres tüntetésig azért nem vinné a dolgot, inkább függőben hagyná. (Uo.) 634 UO. 635 Az elsőnek küldött követ megbetegszik útjában; Kassai 1637. május 28-án azt javasolja Rákóczinak: jelezze a pasának ezt a körülményt, s azt is, hogy az újabb követ küldése késedelemmel jár. (Uo.) 636 Kassai 1637. június 6-i censurájában attól tart: ha Moldvában tudnak Rákóczi embereinek elvesztéről, Lupu hírt kelthet róluk, vagy leveleket hamisíthat, mintha náluk találták volna meg. Vigyáztatni kellene a portán, hogy Lupu vagy Kinán pasa ír-e oda az elpusztult követekről. (Uo.) 637 Kassainak két censurája ismeretes az ügyben (két továbbira csak utal). Az elsőben (1638. június 15.) a tanács egybehívasát javasolja annak megvitatására, hogy van-e mód a veszedelmes építkezést megakadályozni, de úgy látja, hogy a várépítés jogalapja nem támadható (a terület a töröké, s ott korábban is állott vár), s egyáltalán: a törököt elégtelen okkal nem kellene irritálni, annál is inkább, mert a fejedelem a magyarországi elégületleneknek is csak a török jóakaratából adhat segélyt. Úgy látja: „tanáccsal, s valami stratagémával" kellene rávenni a törököt az építkezés feladására. Vigyáztatni kéne (ahogy Rákóczi rendelkezett is erről Kornisnak s Ibrányinak), de mint a tűztől, úgy fél attól, hogy Erdély haddal vonuljon emiatt határaira. (TMÁO III. 11—2.) Közben azonban Kornis szava dönt, Rákóczi mégis fegyveres tüntetésre — s akár török területre való benyomulásra is — határozza el magát, úgyhogy Kassai második ismert censurájában (1638. június 16.), korábbi (három) javaslatára utalva, helyteleníti ugyan azt, hogy az építkezés megakadályozása Rákóczi fizetett hadai és zászlai jelenlétében történjék, de ha Rákóczi s Kornis így látják jónak — írja —, akkor ez megfelelő erővel történjék; maga is tesz a mozgósítással kapcsolatos javaslatokat. Egyben azonban megkeresné az ügyben a budai vezért, sőt a portára is íratna: a töröknek nincs szüksége Erdély határszélén várak építésére, a korai budai pasák rég abbahagyták ezt, elég török fővégvár van. Ezek az építkezések csak viszályra adnak okot. A hajdúk pedig (mindkét párton) úgy hiszik: ellenük épülnek a várak, s ez felzúdulást kelthet köztük. Persze, nem árt némi adomány sem a pasának. (TMÁO III. 13—6.) 638 Kassai 1638. október 2-án jelenti Rákóczinak: rendelete nyomán a tanács határozata szerint fogalmazta meg az instructiót. (Gyfv: Ly 6: Kassai I. iratai.) 639 A fejedelem Kassaival íratná meg a követ utasítását, az azonban (1639. június 29-i censurájában) kitér ez elől, azzal, hogy nem tudja: Rákóczi csak a szultán üdvözlését s az ajándékok átadását bízná-e Kőrössyre, vagy érdemi feladatokat is. A tanács egybehívását javasolja, vagy még a követ elküldése előtt, vagy ha ez lehetetlen, indulása után 10—12 napra, az addig érkezett biztos hírek megtárgyalására vagy azok nemlétében a teendők általános kijelölésére, hogy aztán (kaszálás és aratás ideje közeledvén, amikor az urak nem szívesen mozdulnak birtokaikról) Rákóczi e határozat alapján járhasson el. (Uo.) 640 Kassai 1640. március 1-én azt javasolja urának: ragadja meg az alkalmat arra, hogy a portán helyreállítsa méltóságát. (Uo.) 641 1642. október 11-én a román fejedelemségek ügye s egy esetleges Erdély elleni török támadás veszélye még a napirenden lévén, nem siettetné Szalánczi indulását. Ha Rákóczi biztosabb hírt vesz a