Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

I. A fejedelmi tanács

283 UO. 284 Az 1658. januári országgyűlés választja meg tanácsúrrá az akkor tatár rab Kornist — természetesen kiszabadulása utánra. Annak azonban nincs nyoma, hogy tisztében fungált volna. 285 Első említése 1595-ben (V: D IV. 232 skk.), az utolsó 1601 januárjában (EOE V. 588). 1601 augusztusában hal meg. 286 V: BI1. I. 313—4. 287 Szk. I. 297. 288 1548: EOE I. 238; 1556: EOE X. 571. 289 Bizonytalan, hogy tanácsúr-e már 1616-ban, mikor Bethlen Szilvási Boldizsárral és Benknerrel (Johann II.) együtt letartóztatja. 1629-től (EOE IX. 74—5) említik folyamatosan. 1648. november 3-án hal meg. y 290 EOE VIII. 240. 291 TT 1898: 324. 292 EOE IX. 74—5. 293 1638: V: D X. 29; 1644. október: K-lt. I. 146; 1645: HK 1911: 157. 294 Első említése 1581 júniusában: MTgy 1909: 63. 1594-ben kivégzik. 295 Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas 1576 1594. Bp. 1891. 9. 296 Feltehetően már kancellárságának kezdetétől (1622) tanácsúr. 1623-ban már említik így (TT 1886: 417). 297 1 6 1 4-ben említik így (TT 1885: 227—8; G: KO IV. 109). 298 EOE VII. 307. 299 TT 1886: 219. 300 Sz 1887: 408; 1888: 512. Lázár arról is tud, hogy 1608 és 1610 közt Fehér megye főispánja lett volna. Ezt kétkedve kell fogadnunk; egy volt főispán nem udvari familiárisként, majd kancelláriai titkárként kezdi újra pályáját. 301 EOE I. 238. 302 1 65 8 januárjában választják tanácsúrrá (EOE XIII. 557). Kemény János 1660 vége felé Erdélybe törő katonái ölik meg. 303 EOE XI. 64. 304 TT 1902: 239—40. 305 Th: TK 49; EOE XII. 163. 306 EOE XII. 442 307 1623: EOE VIII. 164; 1627: EOE VIII. 418; 1646. október 12.: RAKL: W-lt. (az ifj. Rákóczi György—Lónyai Zsigmond); 1647. március 24.: uo. (I. Rákóczi György—Lónyai Zsigmond); 1648. február 29.: uo. (ua. ugyanahhoz). 308 1658 februárjában választják tanácsúrrá (EOE XIII. 557). E funkciójában csak 1659-ig járhat el; akkortól Bánffy Zsigmonddal s másokkal együtt főkövet a portán (ismeretes, hogy a török lényegében túszként tartja őket, hol kifejezett rabságban, hol szabadabban), ott is hal meg. 309 Tanácsuraságának kezdete bizonytalan. 1686-ban hol mint tanácsurat (EOE XVIII. 461; XIX. 60), hol mint fejedelmi táblai ülnököt (TMÁO VII. 134; EOE XVIII. 551), hol mint mindkét tisztség viselőjét említik (KJ: M: I. Apafi Mihály — egy lengyel méltóság, 1686. november). 310 EOE XIV.263. 311 K.B-lt (I. Apafi Mihály—Bethlen Elek, 1680. december 10.) 312 Szk. IV. 184; TT 1907: 241. 313 1678 októberében említik először (EOE XVI. 576); akkor is s onnantól mindvégig viseli 1678. február 21-én elnyert ítélőmesteri címét. Halálának terminus ante quem-je 1686. március 26. (EOE XVIII. 461). 314 EOE XIV. 367. 315 EOE XVI. 443. 316 Első említése: A-gy. 1681 (1681. június 13-i országgyűlési határozat). így áll elő az a furcsa helyzet, hogy Mikes elnöke és referens bírája ugyanannak a törvényszéknek. 317 EOE XVIII. 84—5. 318 1658 januárjában választják tanácsúrrá (EOE XIII. 557). Mindvégig Rákóczi-párti; 1660 után nem találkozunk vele.