A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
IV. Operatív szervek. Számvitel
18 vödör bort, 20 mérő búzát, 30 mérő gabonát, három szekér szénát, 24 öl tűzifát és lakást kapott. 106 A Harruckern család nyugalmazott levéltárnoka 1845-ben évi 200 Vft nyugdíjat kapott. 107 A Csáky család nyugalmazott levéltárnokának — Raiz Ágostonnak — az özvegye ugyanez évben 100 Ft szállásbért élvezett. 1852-ben a család levéltárnoka 400 Pft-ot kapott. 108 A nagybirtokkormányzat legjobban szervezett és ellenőrzött ágazata a pénz- és természetbeniek kezelésével, igazgatásával függött össze. Ennek legfontosabb szerve a számvevőség (exactoratus, officium rationarium, Buchhalterey) volt. Az uradalmi számadások felülvizsgálata már a korábbi korszakokban is szokás volt, amint azt az Esterházy hercegi levéltárban 1659 óta fennmaradt kismartoni számvevői iratok bizonyítják. 109 Hivatalszerűen azonban csak a XVIII. század közepétől kezdtek a számvevőségek működni. A kismartoni bizottság pl. 1752-ben foglalkozott először a számvevőség munkájával, számon kérte rajta a számadások revízióját. 110 1759-ben a herceg emelte a számvevőség létszámát és a számtisztek fizetését: „Remélem, szorgalmasan dolgoznak, ezt kegyvesztés terhe mellett el is várom tőlük." 111 A tatai Eszterházy uradalomban 1766-tól működött számvevőség. 112 A Batthyányaknál csaknem korszakunk elejétől kezdve működött a körmendi számvevőszék. 113 1755-ben igazgatója (director exactoratus) Csepreghy Mihály Volt. 114 Korszakunk végén Körmenden számbíráló szék működött. Egy megyei táblabíró bevonásával az uradalmi számtartók által készített és beküldött számadásokat vizsgálta felül. 115 Viszonylag korán, 1748-ban említik a források az esztergomi prímási uradalmak számvevőségét (officum rationarium), amely ebben az évben az 1745—1748. évi uradalmi számadásokat vizsgálta felül. 116 1745 és 1832 között külön iratsorozat (exactoralia) jött létre a számvevőség munkája során. 117 A fejérvári őrkanonokság a XVIII. század második felében hozta létre pesti székhellyel számvevőségét, amelynek a rendfőnök, a plenipotentiarius és egy titkár voltak a tagjai. Az uradalmak tisztjei nem ismerték őket személyesen. 118 Viszonylag későn, a XVIII. század végén, jött létre a legjobban szervezett - Károlyi-féle — számvevőség. 1793-ban olvashatjuk először az igazgató tanácsi jegyzőkönyvben, hogy a felügyelőségek által beküldött félévi számadásokat a számvevőség kapta meg. 119 A pesti központi számvevőség iratai zömmel a XIX. század elején kezdődnek, 1803-tól vannak rendszeresen censurált számadások. A centralis exactoratus iktatott iratai 1815-tel kezdődnek, ebben az évben 120 ügyet vettek nyilvántar106 P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23./1. 107 P 418. 1845. jún. 5./20. 108 P 71. 1845. jún. 2./39., 1852. jún. 24. 109 Bakács 1956. 196. 110 P 108. Fasc. B. No 26. 1752. jún. Res./17. 111 Uo. No 31. et NB. 1759. instr./ll. 112 Bakács 1964. 162. 113 P 1322. Számvevőszék, 1710-1913. 114 Uo. 1755. febr. 23. 115 P 1322. Számbíráló szék, 1846. 116 Arch. saec. Jur. Titulus 9. 1748. dec. 18. 117 Uo. Titulus 9. 1745-1832. 118 Bojt 92. 119 P406. Prot. 1793. júl. 11.
