A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
IV. Operatív szervek. Számvitel
pénztár kezelése. 17 Az igazgatóság létrehozásának célja, hogy „a gazdaságbéli rendelések, azoknak végrehajtásáról való tudósítás, mind a törvényes dolgokról való gondoskodás egy helyen történjék". Az igazgató dolgozta ki az uradalmi instrukciókat, negyedévenként megvizsgálta a javakat, felelt azok havi jelentéseire, ellenőrizte a beküldött táblázatokat, tanácskozott a számvevőséggel, serkentette a földmérőt, a „gazdasági tükröket" idejében elkészítette és az uraság elé terjesztette. Munkájában segítségére volt a felügyelő. Utánuk rangsorban a számvevő következett. „Újból kiszámította" az uradalmaktól beérkezett számadásokat, észrevételezte a hiányosságokat, kezelte a hitelpénztárt. Sokrétű feladata volt a keszthelyi igazgatóság plenipotentiariusának. Ő volt a törvényes dolgok fő intézője, felügyelt az ügyészekre, ügyvédekre, sürgette az ülésekről, úriszékekről szóló jelentéseket, a fontosabb ügyekben Juridica concertatiót" tartott, közreműködött az ügyészi instrukciók elkészítésében, évente kidolgoztatta a series causarumot, az ügyészeket évente egyszer vizitálta és felügyelt a levéltár munkájára. A director mellett az igazgatóság vezető tagja. A titkárnak törvénytudónak kellett lennie, ismernie kellett a család legfontosabb dolgait. Segítette a plenipotentiariust az ügyészek, ügyvédek ellenőrzésében, ügyelt az igazgatóságnak adott urasági utasítások végrehajtására, ha fennakadást észlelt, az uraságnakjelentette. A director vagy titkár által felbontott leveleket az illetékes igazgatósági tag kapta meg. Mindenki a saját tárgyát - esetleg másokkal megtárgyalva — maga intézte, erről sessiót nem tartottak. A beadványra adandó válasz kivonatát az előadó a hátlapra írta. Az actuarius gondoskodott a tisztázatról, a jegyzőkönyvezésről és az expedícióról. Olyan ügyeket, melyekhez a gróf döntése volt szükséges, vagy „amelyek nagyobb vitát kívántak" a hetente szerdán tartott igazgatósági ülésre hagyták és „in pleno concursu" határoztak. A Festetics György által alapított Directoratus (Directio), majd az utódai alatt működött főkormányszék helyét korszakunk után a főtitkári hivatal foglalta el. 18 A Széchenyi birtokokon viszonylag későn, 1816-ban jött létre központi igazgatóság (Directio). Elődje a Széchényi Ferenc által életre hívott nagycenki gazdasági bizottság volt. A bizottság 1816. január 30-i soproni ülésén nevezte magát először ,JJirectio"-nak. Ezen az első igazgatósági ülésen egy konvikciós üggyel foglalkoztak. „Ha a tiszt nem akarja megfizetni, akkor az ügyész törvényes úton hajtsa be" - mondták. 19 Jogügyigazgatóság, ügyészi hivatal. Mindkettő a XVIII. század közepétől kezdve terjedt el, közös feladatuk az uradalmak által harmadik személy ellen kezdett és folytatott perek vitele és egyes nagybirtokokon az úriszék felügyelete. Hatáskörüket a birtokos (esetleg a családülés) irányítása alatt gyakorolták. Az Esterházy hercegi hitbizományon az 1770-es évektől kezdve működött jogügyigazgatóság. 1771-1774 között Jeszenák Lajos, 1774—1792 között Adonyi György volt az igazgatóság vezetője. 20 A Károlyiaknál 1793-ban alakult meg a gazdasági teendőket is ellátó jogügyi P 279. Iratok, No 843/912. 1793. nov. 5. Bakács 1955. 6. P623.Gazd. biz. 1816. jan. 30./20. Bakács 1956. 200., 204.
