A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

11 százalék az igazgatási költség. Ez az arány mindenképpen igen alacsony és arra utal, hogy — elsősorban jól szervezett, képzett, fizetett és kis létszámú központi kormányzattal (ezt a kismartoni uradalom magas százalékaránya is mutatja) — kis ráfordítással igyekeztek az irányítás gazdaságosságát biztosítani.

287 Az irodai költségek papír, spanyol viasz, pergamen, zsineg, cérna stb. vásárlásából, nyomtatási és postaköltségből adódtak. A kismartoni bizottság 1753 januárjában pl. a registratúra számára két font spanyolviaszt, a következő évben pergament vásároltatott.

288 1760-ban a nagykárolyi gazdasági bizottság a perceptorhoz fordult: „Minthogy a commissio papíros nélkül nem dolgozhatik, ahhoz spanyol viasz és cérna is kívántatik." Egy kötés ,jó féle, egy kötés alább való papírost, fél font spanyol viaszt és hét garas ára cérnát" igényeltek. Ugyanakkor könyvkötésért 2 Rft 54 kr-t, postaköltségre 8 Rft-ot fizettek ki. A könyvkötőtől 1 Rft 29 kr-ért két ,JPrincipiá"-t és öt kalendáriumot vásároltak. A számadások kinyomtatásához külön ,jó és széles nagy papírost" kértek.

289 1768-ig a Batthyány uradalmi hivatalok évi 20 Ft-ot kaptak papírra és írószerre. Az úrbérrendezés során és után azonban (a sok robotpapír miatt) ez az összeg már nem volt elég. A bécsi igazgatóság rendeletére az összes papírt és írószert egy tételben vették meg, a számvevőségen tárolták és adták ki az uradalmaknak.

290 1791-ben a keszthelyi directoratus Alsó-Ausztria térképét szerezte be.

291 A cenki gazdasági bizottság 1805. június 30-i ülésén a kövesdi ispán 1 Ft 30 kr-ról szóló papírszámlát nyújtott be utalványozásra.

292 A kluknói tisztiszék 1810 októberében 20 „koncz" (egy köteg) papírt utalt ki a tiszteknek „levelezésre".

293 A cenki gazdasági bizottság külön szerződést kötött a marcali postaexpeditorral, aki köteles volt „az uraság dolgában megforduló mesteremberekkel, pénzes munkásokkal, jobbágyokkal szépen, csendesen és minden szelédséggel bánni".

294 A továbbiakban — a rendelkezésemre álló számadások alapján — saját összeállítású táblázatot közlök a Batthyány, Esterházy, Festetics és Zichy uradalmak igazgatási költségeiről, illetve arról, hogy kiadásaik hány százalékát fordították erre a célra. 286 Mérey Klára 1962. 101. 287 A varosoknál ez az arany lényegesen magasabb: kiadásaik több mint egyharmadát fordították hivatali költségekre (Kállay 1972. 104.). 288 P 155. Bizottság, II. k. 1753. jan./14.; P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./16. 289 P 397. A/l. 1760. febr. 26., márc. 1., 6., 15., 23. 290 P 1321. Lev. k. 1768. jan. 19./32. 291 P 279. Iratok, 1791. dee. 30. 292 P 623. Gazd. biz. 1805. jún. 30./462. 293 p ?4 Xisztiszék) 1810 okt 21./17. 294 P 623. Gazd. biz. 1812. aug. 13.