A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

terhe mellett szólította fel őket.

227 A számadásokban használt címek (rovatok) esetlegesek, mai használatra csak átcsoportosítás után alkalmasak.

228 A kámzsái tisztiszék 1766-ban az ellenőrzött pénztári számadásokat az uraság elé terjesztette.

229 A Batthyány uradalmakban gyakori volt, hogy a számadásokat — a számvevőségi ellenőrzés után — maga a herceg revideálta. Ez történt pl. több alkalommal 1793 és 1797 között Batthyány József kardinális részéről. 1802-ben az enyingi számadásokkal kapcsolatban a herceg megjegyezte, hogy az olyan munkákat, amelyek szerszámot vagy építőanyagot nem igényelnek, az „épületek" rovatba kell írni.

230 1812-ben a körmendi igazgató a herceg elé terjesztette az összes uradalom negyedévi számadási kivonatainak egyik példányát. A másik az akta mellett maradt.

231 Az igazgató tanácsi ülés a herceg által látott számadásokat az uradalmaknak visszaküldte. Rendszerint pótlólag számlákat, szerződéseket, árverési jegyzőkönyveket kértek be tőlük.

232 Az előző évi számadásokat mindig március 15-ig kellett beküldeni.

233 A Károlyiak gazdasági ülése 1773-ban felszólította a tiszteket, hogy minél előbb küldjék be „a kicsépelt életről, a bor töltelékről, szalmáról és a majorsági szénákról" a számadásokat.

234 Előfordult, hogy a pesti főpénztár egyes mesteremberek mellékelt számláit, a nekik kifizetendő pénzek összegét módosította.

235 1812-ben pl. Bincz György bécsi könyvárustól új jegyzéket kértek.

236 1817-től a központi számvevőség a számtartóktól havi táblázatokat követelt.

237 A számadások egységes vezetése érdekében formulárékat adtak ki,

238 az összesítést a „törvényes bizonyság által" alá kellett íratni.

239 A Csákyak kluknói tisztiszéke február közepéig küldette be az uradalmi számadásokat és mellékleteiket. A negyedévi számadási kivonatokat a gróf után küldték Pestre.

240 A Széchenyiek cenki bizottsága „keményen meghagyta az uradalmi számadóknak", hogy — akár számlák nélkül is — küldjék be azokat, a mellékleteket utólag is csatolhatták.

241 1811 -ben Bán József lövői ispán nem küldte be időben számadását. A cenki bizottság elbocsátással büntette. Az ispán kegyelemért folyamodott. Előadta, hogy gyermeke még tanul, megígérte, hogy többet nem fog előfordulni. A bizottság szolgálatát megszüntette, „mert az olyas tisztet, aki több sürgetés után is a számadásait be nem adgya, rendes gazdának és embernek tartani nem lehet".

242 A piarista kusztódiátus birtokain 1812-ben a számadást az alábbi 11 főrovat szerint készítették:

243 227 Uo. 1758. máj./21. 228 Szabad 51. 229 P 1322. Tisztiszék, 1766. ápr. 4./1. 230 P 1328. Iratok, 1802. szept. 7. - P 1327. Iratok, 1793-1797. 231 P 1322. Tisztiszék, 1812. júl. 23./4., 1812. aug. 12./14. 232 Uo. 1813.febr.2./20. P 1322. Számvevőszék, 1835. jún. 15. 234 P 397. A/2. 1773. okt. 9./35. 235 P411.No 15-21/1811. 236 P 411. No 10/1812. 237 P412. No 308/1817. 238 P 412. No 4/1815. 239 P412. No 210/1818. 240 p ?4 Xisztiszék> 1810 okt 21./13-14. 241 P 623. Gazd. biz. 1808. márc. 24./157. 242 Uo. 133/1811. 243 Szentiványi 351-352. 6 Kállay 81