A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

tározta az elenchizálást 69 Ugyanebből az évből való a Kállay családülés állásfoglalása a levéltár rendezéséről. A munkát Vid László levéltárnok végezte. Az ülés szükségesnek látta az elkészült jegyzékek tisztázására egy írnokot alkalmazni, aki oldalanként (32 sor) két garast kapott. A jegyzékelést az 1600-as éveknél kezdték, mivel a folyó perekhez ezek az iratok is kellettek.

70 A Bánffy család 1796-ban két személyt és egy írnokot alkalmazott hasonló munkára. Az 1797. évi ülés a jegyzékelés elhúzódását azzal magyarázta, hogy nem minden családtag adta be a nála levő iratokat. Az ülés határozata szerint „akik nem adják be, büntetés alá esnek". 1798-ban a jegyzékelést végző Ágoston Márton jelentett munkájáról, illetve a biztonságosabb elhelyezéshez új ládákat igényelt.

71 A Lónyay család 1813. decemberi ülésén Lónyay Menyhért, a levéltár conservatora jelentette, hogy az iratok jegyzéke elkészült, az elenchust kiadják.

72 A Harruckern család 1830. júniusi pesti ülése is az elenchus elkészítésével foglalkozott.

73 Fontos feladata volt a levéltárnak a különböző ügyekhez — elsősorban a perekhez — szükséges iratok keresése, szerelése, esetleg másolat készítése. 1751-ben Esterházy Pál Antal herceg elrendelte, hogy az „idegen perekre idézéskor megkapott iratokat azonnal közölni kell a levéltárral, a szükséges iratok megkeresése céljából". A levéltár az iratokat közvetlenül az ügyvédeknek adta ki,

74 1753 szeptemberében pl. a levéltár a Szentandrás és Tétény közötti határvitára vonatkozó iratokat készítette elő.

75 A kismartoni bizottság 1754 októberében 200 Ft-ot utalványozott a kamarai levéltárból kölcsönkapott bujáki iratok másolására.

76 1757 májusában Schmiliár levéltárnok kereste meg a szentmargiti Desper-féle ház- és telekért folyt per iratait, a Jád és Szenna falvakra vonatkozó okleveleket és jelentette, hogy miben állt a néhai gróf Eszterházy József és Ferenc kontra herceg Esterházy Mihály és József per.

77 Ugyanez év augusztusában a levéltárnok a kamarai levéltárban a Sztrecsén uradalmat, a nagyszombati káptalani levéltárban a Gyulaffy családot érintő iratokat keresett.

78 1781 augusztusában a bizottság nem adta ki báró Meskónak a peréhez szükséges iratokat.

79 1782 novemberében megbízták Schenk levéltárost, hogy a kismartoni levéltárban őrzött, Csokonya és Hetes községek határügyét érintő iratokról hiteles másolatot adjon.

80 1784-ben a kisvárdai ügyész kérte, hogy a vám- és átkelési joggal kapcsolatos, egy Zemplén megyei perhez szükséges iratokat a kismartoni központi levéltárból adják ki. A bizottság szerint „ezek Zemplén megyében is megvannak, ezért eredetiben nem, csak hiteles másolatban lehet kiadni".

81 69 P 92. 1792. máj. 7. 70 P 343. Családülés, 1792. okt. 8. 71 P 14. 1796. febr. 17., 1797. ápr. 28., 1798. ápr. 28. 72 P 451. 1813. dec. 9. 73 P 418. 1830. jún. 9. 74 P 108. Fasc. A. No 6. 1751. instr./15. 75 P 155. Bizottság, II. k. 1753. szept./3. 76 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. okt./17. 77 P 155. Bizottság, III. k. 1757. máj./8, 10,11. 78 P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1757. aug./6-7. 79 P 162. Esterháza Fasc. 2. 1781. aug./98. 80 Uo. Fasc. 4. 1782. nov. 5. 81 Uo.Fasc. 7. 1784. JÚ1./6.