A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

őrizte számadásaikat. Felügyeletet gyakorolt az uradalmi fiskálisok felett, beleszólt a perek vitelébe, utasításokat adott az ügyvédeknek.

9 Munkájáról hetenként jelentett a hercegnek.

10 Ugyancsak hetenként tartottak igazgató tanácsi üléseket, melyek gyakran a központi tisztiszék üléseivel voltak azonosak.

11 A Batthyányak — Bécs székhellyel — létrehoztak egy másik központi igazgatóságot is. Ennek megalakulását 1756—1758-tól, a levelezőkönyv és a jelzetes iratok megjelenésétől számítom. Illetékessége nem terjedt ki valamennyi magyarországi birtokra, hanem — az ausztriai birtokok mellett — elsősorban a Baranya megyei (Siklós, Üszögpuszta, Boly) Batthyány Károly által hitbizománnyá alakított uradalmakkal foglalkozott.

12 Néhány esetben egyéb magyarországi uradalmakkal is: 1768-ban pl. a bécsi központi igazgatóság teljhatalmú megbízottja, Frendl főtiszt összeállított egy 65 pontos utasítást az összes magyarországi birtok számára. Az utasítást — kiadványozás előtt — a herceg hagyta jóvá.

13 A Károlyi birtokokon az igazgatóságot időben a praefectusi hivatal előzte meg. 1786—1788-ig a birtokok kormányzása egyes uradalmak szerint, decentralizálva történt. Kiemelkedő szerepet játszott már ebben az időben is a nagykárolyi tiszttartó. 1786-tól kezdve beszélhetünk a praefectusi hivatal létrejöttéről.

14 A hivatal felügyeletet gyakorolt az uradalmak felett, döntött a köztük felmerült vitás ügyekben. Előfutára volt az 1793-ban megszervezett gazdasági és jogügyi igazgatóságnak. Az igazgatóság csaknem naponta, kétnaponta ülésezett, magát „sessio directionis"-nak nevezte. Fontos feladata volt az uradalmi jelentések, a kerületi gazdasági ülésjegyzőkönyvek felülvizsgálata. Később az ülések egyre inkább két témakörre korlátozódtak: az uraság rendeleteit közvetítették „lefelé", a felügyelőségekhez; a beérkezett jelentéseket, kérvényeket stb. felterjesztették az urasághoz. ' Hatáskörét egy időre a régensi hivatal vette át, majd 1827-ben a Károlyi család három ága (István, Lajos és György) felosztotta a hatalmas kiterjedésű birtokokat. Az addig egységes kezelésben levő uradalmak egy része az osztály során az egyes ágaké lett. Bizonyos birtokokat (Salánk, Nagymuzsaly, Lápispatak, Vásárhely) azonban közös kezelésben hagytak. Ezek irányítására közös kormányzóságot létesítettek, amelynek legfőbb szerve a Pesten évente összeülő „nemzetségi gyűlés" volt. A közös kormányzóság maga is ülésezett, ezeken az összes jószágok igazgatója elnökölésével részt vettek a három ág igazgatói is.

15 A legismertebb igazgatóság (Directio) kétségkívül a Festetics birtokokon működött. Festetics György 1792-ben hívta meg teljhatalmú jószágkormányzónak a kiváló Nagyváthy Jánost,

16 az ő elképzelései szerint szervezték meg a birtokigazgatást. A keszthelyi igazgatóság tagjai voltak: igazgató, felügyelő, számvevő, teljhatalmú megbízott, levéltáros, titkár, jegyző és írnok. Az igazgatóság feladata volt az uraság jogainak törvényes védelme, a gazdatisztek szemmel tartása, serkentése, a bevételek és kiadások számonkérése, az uradalmi hitel9

? 1322. Levelezés, f. 10

P 1322. Levelezés, j. Amtsberichte. 11 A jegyzőkönyveket is együtt őrizték, P 1322. Tisztiszék. 12

P1321.Lev. k. 1. k. 13 P 1321. Frendl. No 36. 1768. jan. 19. 14 P 397.1. A/1-3. Prot. 1786-1791. 15 Bakács 1965. 239.; Pl. Derékegyházi közös igazgatósági ülés, P 408. No 20/1836. ápr. 11. 16 Szántó 138.