A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

Függelék

Csizmadia Andor: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest 1972. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest 1976. Csizmadia Andor: L'enfant dans le droit hongrois, depuis le moyen âge jusqu'au 19eme siècle. L'enfant, V.k. Bruxelles 1976/A. Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII-XIX. században. LK 1961(32). 101-128. Degré Alajos: A magyar nemesi (curiális) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt. Levéltári évkönyv. I. Szombathely 1976. 100-118. Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig. (Szerk. Kovács Kálmán.) Budapest 1977. Dőry Ferenc: Gr. Esterházy Miklós nádor udvari rendtartása 1630-körül. MGSZ 1901(VIII). 224-230. Éble Gábor: A debrői uradalom birtoklási története. Budapest 1909. Éble Gábor: A nagykárolyi gr. Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. Budapest 1911. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest 1946. Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. Budapest 1954. Egy gondolat a gazdaságbeli tisztviselőknek neveléséről. TGy 1824. IX. 40-45. Ember Győző: A m.kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. Budapest 1940. Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Budapest 1946. Eörsi Gyula: összehasonlító polgári jog. Jogtípusok, jogcsoportok és a jogfejlődés útjai. Budapest 1965. Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686-1848. Budapest 1967. Erdélyi Aladár: Régi magyar családi hitbizományok története és joga. Budapest 1912. Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírása. Budapest 1901. Fabricius Endre: A magyar gazdatiszt. Budapest 1931. Farkas Gábor: Az előszállási uradalom munkaerő-ellátottsága a tőkés gazdálkodásra való áttérés idején. Alba Regia 1965 (6). 147-153. Farkas Gábor: Az intenzív állattenyésztés kezdetei az előszállási uradalomban 1810-1815. Alba Regia 1969(10). 188-191. Farkas Gábor: Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után. Fejér megyei történeti évkönyv. Székesfehérvár 1971 (5). 171-176. Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda 1845. Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén. Sz 1960(94). 82-124., 505-555. Fügedi Erik: Uram, királyom.. . Budapest 1974. Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870-1914. Budapest 1969. Gaál László: Az Esterházy hercegi hitbizomány gazdálkodása 1930-1940. AtSz 197KXIII). 86127.,1972(XIV). 475-518. Galgóczi Károly: Magyarország, a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája. Pest 1855. Gerendás Ernő: Az esztergomi főkáptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a XVIII. század második felében. Budapest 1934. Gyurikovits György: A mezőlaki uradalom. TGy 1820. III. 26-32. Hajnik Imre: Az örökös főispánság a magyar alkotmánytörténetben. Budapest 1888. Hárich János: A veszprémvölgyi apácakolostor birtokainak története 1526-1773. Pécs 1928. Hárich János: Liszt Ferenc és az Esterházy hercegek. Budapest 1934. Holub József: Egy dunántúli nagybirtok élete a középkor végén. Pécs 1943. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet. Budapest 1936. Horváth Zoltán: A községi önkormányzat és a parasztság. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. c. kötetben. Budapest 1965. Ila Bálint: Az írásbeliség szerepe a XVII. század gazdasági igazgatásában. LK 1946(24). 27-46. Ila Bálint: Magánkancelláriai ügyintézés és magánlevéltári rendszer a XVII. század első felében. LK 1955(26). 123-147. IványiBéla: A kapuvári uradalom utasítása 1633-ból. MGSZ 1905(XII). 281-286.