A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IX. Kitekintés a birtokkormányzat további fejlődésére

A 63 000 holdas csákvári uradalom igazgatási apparátusa 1860 és 1890 között mindössze 15 főből állott (ezer holdra jutott: 0,25 fő). A hivatali piramis csúcsán az ún. főtisztség állott, élén a jószágigazgatóval. Az ő kezében volt az irányító és a végrehajtó hatalom. Kisegítője két titkár volt. A neki alárendelt legfontosabb központi hivatal a számvevőség, a számtartóság és a mérnökség volt. A számvevőség a főszámvevőből, egy számtartóból, alszámvevőből, két írnokból és a küldöncből állott. Feladata volt a pénzügyek intézése, a számadáskönyvek, naplók, főkönyvek vezetése, az uradalmi tisztségek pénzgazdálkodásának ellenőrzése, hivatalos levelezés, szerződéskötés bérlőkkel és üzletfelekkel, kapcsolattartás az állami hatóságokkal. Egyéb hivatalok voltak még az ellenőri hivatal — amely a megszüntetett csákvári kasznárság hatáskörét vette át —, az építészeti hivatal (pallér és négy-öt kőműves) és az erdőhivatal. Ez utóbbi nagy önállósággal rendelkezett, közvetlenül a grófnak volt alárendelve; erdőmérnökből vadászból, főerdészből és erdészből állott.

8 A csákvári uradalom igazgatásának szervezete tehát a következő:

9 Főtisztség Jószágigazgató Titkár Járástisztek . ! Erdőhivatal -Tiszti (Igazgatósági) ülés I Ispánok Ispánok Számvevőség Számtartóság Ugyviselői hivatal Ügyvédek Szakigazgatás Mérnökség Építészeti Hivatal Ispánok A XIX. század utolsó harmadában továbbra is működött a tisztiszék. A csákvári uradalomban hetente,

10 a körmendi uradalomban havonta ült össze, esetleg az előző ülésen meghatározott időpontban.

11 Keszthelyen „évharmados számzárási összejövetelt" tartottak. Ezen felolvasták az elmúlt négy hónapban a jószágigazgatóságtól a tisztséghez érkezett rendeleteket. A jegyzőkönyv bal oldalán a rendeletek rövid tárgya, a jobb oldalán az elintézés szerepel. A tisztiszéken részt vettek: ajószágigazgató, -kormányzó (elnök), a központi hivatalok vezetői (főszámvevő, számtartó, ellenőr, főerdész stb.), valamint az üzemegységek vezetői. A megjelenés kötelező volt, a távollétet igazolni kellett. Az 1880. június 24-i tatai ülésen pl. az uradalmi ügyvivő és a számtartó azért nem vettek részt, mert „urasági engedéllyel fürdőn voltak".

13 A tisztek és a tisztviselők munkaideje délelőtt 8—12-ig, délután télen 14—17, nyáron 15—18 óráig tartott. Serény munkát kellett végezniük, a beszélgetés tilos volt. Idegenek nem tartózkodhattak az uradalmi hivatalokban.

14 8 Für 63-67., 73. Uo. 63. és köv. alapján készült saját összeállítás. 10 P 187. 1855. 11 P 1322. Tisztiszék, 1863. márc. 30., 1864. j?n. 30. P 274. Tisztiszék, 1863. márc. 30. 13 P210. 1880. jún. 24. 14 Für 72.