A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

1743-ban a keresztúri tiszttartó jelentette a kismartoni bizottságnak, hogy a község területén levő két „inskripciós gazda" a jobbágyok vagyonában kárt tett, állataikat lefoglalta, megölte. A bizottság megdorgálta az uradalmi ügyészt, amiért a már 1738-ban elrendelt visszaváltást nem hajtotta végre. „Ha ez még egyszer előfordul, a tiszttartót büntetjük meg."

544 Különösen sok zálogügylet szerepelt a kismartoni bizottság előtt az 1750-es években. A tiszttartói jelentésekben és számadásokban az inskripciós javakat külön rovatban szerepeltették.

545 1754-ben váltották ki 12 000 Ft-ért a bujáki elzálogosított javakat, 10 199 Ft-ért a Somogyinénál inskribált alsópulyai ingatlanokat.

546 A decemberi ülés „hercegi kegyelemből" 150 Ft-ért 12 évre inskribált Pásztorhy Józsefnek három alsópulyai sessiót. Ugyanez az ülés tárgyalta a lakompaki uradalomhoz tartozó Császárfalu panaszát egy osztrák ellen, aki ott inskripciós kúriát bírt. A bizottság úgy határozott, hogy 700 Ft-ért ki kell a kúriát váltani, „mert az osztrák az ottani jobbágyok nagy kárára sok éven át számos juhot tartott".

547 1756 májusában mérlegelte a bizottság, hogy mely inskripciók visszaváltása lenne még indokolt.

548 Igen jellemző inskripciós ügy volt 1757-ben a bizottság előtt. Stipsits Antal egy-egy uradalmi inskripciós malmot bírt a Sopron megyei Nyéken és Péterfári. Ebben az évben el akarta adni a malmokat, előbb azonban — mint zálogba tevőnek - az uradalomnak kellett felajánlania. A bizottság úgy döntött, hogy a nyéki malmot visszaváltja, a péterfait azonban csak azon az áron hajlandó visszavenni, amelyen Stipsits az uradalomtól kapta, hozzászámítva a meliorációt.

549 Egy évvel később a péterfai Kocs-féle inskripcióval kapcsolatban a commissio úgy látta, hogy a zálogba adás óta történt beruházások, építkezések miatt a visszaváltási díj olyan magas, hogy hasznot nem hoz, ezért „alaposan meg kell fontolni az ügyet". Maga gróf Herbeviller vállalta a helyszíni szemlét.

550 A károlyi bizottság 1760-ban Pap Jánosnénak egy mezőpetri inskripciós telket visszaadott. Az időközben rajta épült házat az asszonynak meg kellett fizetnie. Ugyanekkor konfirmálta a bizottság Lázár Sándor irtásföldjének elzálogosítását.

551 Az 1778. januári illésfalvi tisztiszék a hernádpusztai réteket két évre az ottani lakosoknak elzálogosította. „Termését szabadon használhatták."

552 1 781-ben Farkas Pál kérte, hogy a Vas megyei káldi, kámi és köcski uradalmaknál elzálogosított birtokrészeket megválthassa. A körmendi tisztiszék ezt nem engedélyezte.

553 1 8 1 0-ben a kluknói tisztiszék úgy hagyta jóvá egy zsellérház elzálogosítását, ha az uradalmi munkát továbbra is teljesítették utána.

554 1814-ben egy károlyi zálogos telket a főszolgabíró akart megvenni. Hallván ezt a tulajdonosok - akik a telket zálogba tették —, gyorsan bejelentették visszaváltási szándékukat.

555 1 8 1 7-ben a divényi uradalomban — a tiszti544 545 546 547 548 549 550 551 552 553 P 1322. Tisztiszék, 1781. okt. 8../1. 554 T» IA T: *:„„^r, i oin 11 n 555 P 108. Fasc. A. No 3. 1743. JÚ1./21. P 108. Fasc. A. No 6. 1751. Res./12. P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. okt./19., dec./2., 18. Uo. 1754.dec./3., 13. P 155. Bizottság, II. k. 1756. máj./3-5, 10., 22., okt./ll. P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1757. jan./8. P 155. Bizottság, III. k. 1758. máj./ll. P 397. A 1. 1760. jan. 16., márc. 24. P 73. No 4. 1778.jan. 29./23. P 74. Tisztiszék, 1810. máic. 11./2. P 397. A 5. 1814. máj. 24./1182.