A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

vári tisztiszék 1795-ben még mindig azzal a konvikcióval foglalkozott, amelyet a tiszttartónak 1789-ben kellett volna fizetnie. Miután a zabban mutatkozott hiányt megtérítette, a többit az ülés elengedte neki.

473 A hercegi régensi hivatal megállapítása szerint 1798-ban nyolc olyan tiszt volt, aki 1794 óta még csak nem is válaszolt a számadásában talált hiányokkal kapcsolatban.

474 A károlyi gazdasági bizottság - nagyobb konvikciós pénzekről lévén szó - a hiányként jelzett összegnél kevesebbet is elfogadott „kártérítésként". 1759-ben ez történt pl. a nagykárolyi számtartóval és Kaplonczay Éliás felügyelővel. Ez utóbbi 12,000 Ft készpénzt ajánlott fel, mivel házai, állatai nem voltak. Arra hivatkozott, hogy már 15 éve szolgálta az uradalmat és szeretne „becsületében megmaradni". A bizottság a felajánlott összeget elfogadta.

475 A cenki gazdasági bizottság 181 l-ben néhai Pálfy János köröshegyi ispán özvegyének a férje utáni 519 Ft konvikcióból 56 Ft-ot elengedett 4 76 1784-ben a kismartoni vadász amiatt tett panaszt a hercegi bizottság előtt, hogy a helybeli és a fraknói uradalmi hivatal nem segített neki adósainál levő pénzét behajtani. A bizottság utasította ezeket a hivatalokat, hogy akár végrehajtás útján is segítsék a vadászt.

477 1786-ban a palotai kocsmáros adott be 6 Ft 50 d értékű keresetet Kovács János gyóni uradalmi vadász ellen. Az alperes „határozottan tagadta a tartozást"; a kocsmáros „nem erőltette tovább, tudomásul vette a tagadást" 478 A Károlyiak igazgatósági ülése 1794-ben felfüggesztette Meszlényi tiszttartó végrendeletének végrehajtását, míg számadásait felülvizsgálták.

479 1812-ben az illésfalvi tisztiszék előtt tett panaszt egy obsitos katona a smizsányi bíró és esküdt ellen, akik 20 Rft bankócéduláját csak 10 Rft értékben váltották be. Az ülés elfogadta az alperesek esküjét, hogy a pénzt kifizették.

480 1823-ban a keszthelyi istállómester hitelezői — kocsmáros, szabó, kereskedő — a tisztiszéknél nyújtották be 620 Ft értékű keresetüket.

481 1830-ban a volt uradalmi felügyelő a mándoki tisztiszéktől kérte a 20 jobbágynál kintlevő 100—200 Ft-os követelése behajtását. A szék az adósokat — végrehajtás terhe mellett — 15 napon belüli fizetésre kötelezte.

482 A pénzkövetelésen kívül egyéb követelésekkel is találkozunk a birtokkormányzati szerveknél. 1743-ban szerepelt a kismartoni bizottság előtt a wimpassingi postamester és uradalmi gazda ügye. A gazda — a postamesterrel közös vállalkozásban - Prága ostrománál markotányos volt és 503 Ft értékben kárt szenvedett. A vita akörül folyt, hogy ki viselje a kárt. A commissio döntése: „ . . . közösen viseljék és ezzel vége a vitának".

483 1766-ban két gelsei lakos fordult a nagykanizsai tisztiszékhez. Előadták, hogy két disznót vettek, de mikor haza akarták hajtani, elszabadultak és elszaladtak. Az egyiket megfogták, a másikat a „munkások (Arbeit-Leithe)" agyonütötték. A vizs473 474 P 187. 1795. okt. 3.14. P 170. No 30/1798. jan. 13. 475 P 397. A/l. 1759. dec. 30. P 623. Gazd. biz. 1811. ápr. 25./207. P 162. Prot. Esterháza, Fasc. 4. 1784. JÚ1./20. P 707. Tisztiszék, 1786. jan. 8./1. P406. Prot. 1794. jan. 17./41. P 73. Tisztiszék, No 30. 1812. márc. 8./7Ő4. P 274. Tisztiszék, 1823. okt. 10. P 1882. 1830. márc. 20./5. P 108. Fasc. A. No 3. 1743. júL/7. 476 477 478 479 480 481 482 483