A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

jobbágy birtoknak betsét leszállítják és ez által az osztozó maradékok és jó lelkű hitelezők károsodnak."

348 A hagyatéki eljárást a tisztiszék vagy a bizottság folytatta le. Üléseik napirendjén gyakran találkozunk hagyatéki ügyekkel, leltárakkal, becslésekkel stb. A kékkői uradalomban külön állandó bizottságot állítottak fel, amely azonban csak a világos örökösödés eseteivel foglalkozott. A bizottságnak a jogigazgató és az uradalmi ügyészek voltak a tagjai. A községek lakóit az uradalmi tisztek oktatták ki, hogy világos öröklés esetén ehhez a bizottsághoz forduljanak.

349 Az Esterházy hitbizomány tisztiszékei által szedett hagyatéki eljárási taksákat a kismartoni commissio határozta meg.

350 Minden jobbágy, ki 30 Ft-nál nem több értéket örökölt jelenthette az uradalmi hivatalnál és a megfelelő levonás után megkapta örökségét. 30 Ft-on felül az uradalommal kellett egyezkedni.

351 A végrendeletet a tisztiszék ülésén hirdették ki. Ilyen már 1732-ben szerepelt a körmendi szék előtt,

352 általánossá azonban csak a század végétől vált. 1793-ban pl. a süttői jobbágyok végrendeletének kihirdetése volt az esztergomi tisztiszék napirendjén.

353 Előfordult, hogy a kihirdetést maguk az örökösök kérték, esetleg ők mutatták be. 1813-ban pl. Szálai Sára kocsi lakos „könyörgött" a tatai tisztiszéknek, hogy „édesatyja testamentumát intézzék el".

354 1827-ben Retzés Mihály udvarnoki számadó kanász kérte a keszthelyi tisztiszéket, hogy bontsa fel apja végrendeletét.

355 1829-ben Vozár Jakab richnói zsellér örökösei mutatták be a kluknói tisztiszéknek a végrendeletet.

356 Ha az öröklés világos volt, a tisztiszék az érintetteket a kihirdetéskor örökösnek nyilvánította. Kivételt jelentett, ha a végrendelet uradalmi jóváhagyása hiányzott, akkor mint „törvénytelent, félretették" 357 A kihirdetést követően a tisztiszék 15 napon belül a hagyatékot — rendszerint a tiszttartóval, kasznárral — összeíratta, megbecsültette. E két uradalmi tiszt írta össze pl. 1810-ben özvegy Báthorné kluknói lakos örökségét.

358 Előfordult, hogy a hagyaték értékét a tisztiszék szóbeli ítélettel értékelte.

359 Az összeírást - amit conscriptiónak neveztek — szabados is végezhette.

360 A leltár felvételekor különös figyelmet fordítottak az árvavagyonra.

361 Az Esterházy uradalmakban 1760-tól kezdve hagyatéki jegyzőkönyveket vezettek. Példaként — a fentebb már idézett — Felsőlászló község 1760—1803. évi jegyzőkönyvét említem. A könyvbe bemásolták a végrendeletet, majd a hagyatéki leltárt, amelynek felvételében a bíró és az esküdtek is szerepet játszottak. Ingatlan vagyonnál megadták a telekkönyv fólió számát, utána felsorolták az állatokat, szerszámokat, ingóságo348 349 350 351 352 Szabad 140-141. P 1769. Gazd. ülés. 1840. okt. 9./II. P 155. Bizottság, III. k. 1757. márc./12. P 155. Bizottság, III. k. 1757. máj./l. P 1322. Tisztiszék, 1732. ápr. 2. 353 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1793. márc. 23. P210. 1813. ápr. 17./13. P 274. Tisztiszék, 1827. márc. 2./34. P 74. Tisztiszék, 1829. márc. 15./14. P 1882. 1830. márc. 20./6. P 74. Tisztiszék, 1810. ápr. 23./1. Uo. 1818. márc. 8./18. P 1769. 1813. máj. 14./2-3.; Vö. Iványi Emma 102. Degré 1961. 113. 354 355 356 357 358 359 360 361