A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

te meg. 1773-ban ugyanez a commissio a teremi kántorkocsmán történt verekedésért a két vádlottat 40—40 kemény pálcával csapatta meg.

300 Az illésfalvi tisztiszék a smizsányi bírót, aki verekedés közben egy lány karját törte, az úriszéknek adta át.

301 1779-ben a kéméndi tiszttartó jelentette a keszthelyi tisztiszéknek, hogy „egy istvándi legény egy Siska nevű hajtót baltával megvagdalt". A legényt „láncon tartották". A tisztiszék válasza: tartsák egy hétig fogva, amíg a felügyelő maga megy a helyszínre rendelést tenni.

302 A Máriássy család 1804. májusi ülése tárgyalta az egyik családtag beadványa alapján az Ondra Jakab márkusfalvi kocsmáros elleni panaszt, aki vadászatról hazatérőben lovával egy fiút eltiport. Az ülés az ügyet a márkusfalvi úriszék elé utalta.

303 A Csákyak tisztiszéke 1810-ben 12 bottal büntette azt az uradalmi hajdút, aki a kocsmában kitört verekedést úgy csillapította le, hogy a verekedő feleket jól megverte. „A hajdúnak a verekedő feleket nem megverni kell — mondta a határozat —, hanem szétválasztani, vagy bebörtönözni, majd a tiszttartónak jelenteni."

304 Az illésfalvi tisztiszék ugyanakkor verekedésért háromnapi bilincsben töltendő börtönt szabott ki. A verekedés tényét egyrészt a kihallgatott tanúk, másrészt a vádlott vallomása alapján bizonyítottnak látták.

305 A cenki bizottság 1813-ban tárgyalta a boldogasszonyfalviak panaszát az uradalmi vadász ellen, aki egy fiút meglőtt. A vizsgálat során az erdőmester megállapította, hogy egy sörét átfúrta a fiú kalapját és bőrét lehorzsolta, másik három sörét a kalap karimáját lyukasztotta át. A commissio a vadászt megdorgálta. 306 1814-ben a nagykárolyi fácános kert vadásza tilosban találta a bojtárt és a nyájat. Mikor figyelmeztetni akarta, a bojtár kutyája megmarta, „nem messze szemérmes testétől borzalmas seb keletkezett". A vadász erre a kutyát lelőtte. Az ügyet — a tiszttartó és a községi esküdt által folytatott vizsgálat után — a tisztiszék azzal zárta le, hogy Jegyekkel kell megjelölni a fácános kert területét, hogy ne hajtsák a közelébe az állatokat".

307 1817-ben a balassagyarmati tisztiszék a tiszttartókra bízta a divényi lakosok ügyét, akik a kékkői bojtárt és juhászt megtámadták. Ugyancsak ezen az ülésen tárgyalták az alsótiszovnyiki bírák panaszát a lesti uradalmi vadász ellen, aki két lakost meglőtt, mivel puskájukat nem akarták neki átadni. A bírák elégtételt kértek a sebesítésért. A szék a kékkői és a divényi tiszttartókat bízta meg, hogy a „bűnösöket a helyszínen legott büntessék meg".

308 A keszthelyi tisztiszék 1823-ban két jobbágyot, akiket a balatonedericsi Kocsis János megveréséért az uradalmi börtönben tartottak fogva, kiengedett, de előbb 15 botot kaptak, illetve a homagiumban marasztalták el őket.

309 A kluknói tisztiszék 1829. márciusi ülése két testi sértéssel is foglalkozott. Dzurov Izidor hrisóci jobbágy panaszt tett testvére ellen, aki nemcsak a közös vetőmagból nem adott neki, de még 300 P 397. A/2. 1773. dec. 18./84. 11 P 73. Tisztiszék, 1778. jan. 29./26. P 274. Lev. k. 1779. júl. 14. P491.1804. máj. 28. P 74. Tisztiszék, 1810. szept. 2./7. P73. 1812. febr. 9./758. P623.Gazd. biz. 1813. nov. 21./1052. P 397. A/5. 1814. márc. 15./557. P 1769. Tisztiszék, 1817. jan. 29./4., 6. P 274. Tisztiszék, 1823. aug. 29. 302 303 304 305 306 307 308 309