A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
II. A birtokkormányzat és a birtokszervezet fejlődése
A legnagyobb szervezettséget a szétszórtan - és zömmel az ország keleti felében fekvő Károlyi birtokok mutatják: TitoknokiHivatal 1793-1827 {Közös Kormány 1828-1877) Központi Kancellária 1788-1793 Gazdasági és Jogügyigazgatóság 1793-1806 Régensi Hivatal 1806 -1816 Közös Jogügyigazgatóság 1832-1847 Pesti Főpénztár 1793-1923 Nagykárolyi Ügyészi Hivatal 1743-1855 Központi Számvevőség 1803-1819 1 Ügyészi hivatalok: Salánk és Muzsaly 1732-1837 Erdó'd 1814-1828 Nyírbátor 1806-1833 Alföldi 1766-1873 1 Nagykárolyi felügyelőség 1 A Iföldi felügyelőség Gazdálkodó szék Gazdálkodó szék Surány-megyeri felügyelőség Gazdálkodó szék Uradalom Uradalom Uradalom i i Uradalom Uradalom I Uradalom Uradalom Uradalom Uradalom Jóval egyszerűbb volt a dunántúli Festetics birtokok irányítási rendszere: Directoratus 1792-1883 Főtitkári hivatal 1883-1945 • Főpénztár, Számvevőség -Tisztiszék I 1 1 I 1 Uradalom Uradalom Uradalom Uradalom Ügyészi hivatal 1735-1935 Hasonló egyszerűséget mutat a Széchenyiek birtokkormányzata is: Gazdasági bizottság (Nagycenk) Pénztár, Számvevőség Felső vidéki uradalmak Alsó vidéki uradalmak (Sopron, Vas m.) (Somogy, Zala m.)
