A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
osztották ki. A misén meg nem jelenőket - akik így a cédulaosztásból is kimaradtak engedetlenség miatt megbüntették. 155 1818-ban a Csákyak tisztiszéke egy megidézett jobbágyot arra figyelmeztetett: ha állataival együtt a többi jobbágyokkal együtt nem jelenik meg igásroboton, „a jobbágyságból elmozdítják". 156 Különösen nőtt az ellenállás, a robotmegtagadás és az ellenük foganatosított intézkedések száma az 1830-as évektől. A tisztiszéki ülések — amelyeknek feladata volt a nagybirtok munkaerő-ellátását biztosítani — meg-megismétlődő témája volt ez. A tatai uradalom tisztiszéke 1831 és 1835 között kedvére válogathatott a munkára jelentkezők közül. Egyesekkel megállapodott, másokat „nagyon felcsigázott kívánságaik" miatt elutasított. Eljárást kezdeményezett két „kötöző", lány ellen, akik az egyik aratásra szerződött csapatból elmaradtak. A szentgyörgypusztai ispán a bánhidai jobbágyok nyakassága miatt panaszkodott a tisztiszéknek. „Az új törvények kihirdetése óta minden jobbágyi kötelességtől felmentve érzik magukat" - mondta. A terjedelmes jelentés a tisztiszék büntető eljárását kérte. 1837-ben a kecskédi jobbágyok a síkvölgyi vadaskert kerítését készítették. A hajdú követelte, hogy ne napszámot, hanem bizonyosmunkát teljesítsenek. A tisztiszék ezzel a teljesítményrendszerrel nem értett egyet. A következő évben elrendelték, hogy a robotmulasztók a helyettük állított napszámosok bérét térítsék meg, illetve a megtagadott robotot is pótolják. 157 A kékkői Balassa uradalom tisztiszéke 1842-ben számon kérte, hogy a tisztek megbüntették-e a munkán meg nem jelent jobbágyokat, beírták-e ezt a tisztnél és a községi elöljáróságnál levő úrbéri könyvekbe. A kérdéssel egy külön tiszti ülés'foglalkozott. 158 A meg nem jelenésen kívül a paraszti ellenállás másik formája volt a munka nem megfelelő végzése. A Csákyak 1747. évi terebesi tisztiszéke azzal próbálta a falusiakat „serényebb dologra" ösztönözni, hogy „akkor az udvarbíró visszaadja nekik a rétecskét". 159 A palotai tisztiszék 1783-ban — a község és a szomszédok panaszára — megintett több papkeszi féltelkes jobbágyot, hogy házukat, gazdaságukat ne hanyagolják el, földjüket rendesen műveljék. 160 A cenki gazdasági bizottság 1803-ban jóváhagyta, hogy a röjtöki vadásztól ,Jiiányos favágásért" 31 Ft-ot szedjenek. Az ültetésben keletkezett kárért 3 Ft-ot követeltek tőle. Egy juhászt, „kit a kárban meg nem kaptak ugyan, mégis mivel azon a környéken csak az ő marhái voltak", kártérítésre köteleztek. A kálmáncsai számadó kanásszal megfizettették azoknak a disznóknak az árát, melyek az árvíz alkalmával megfulladtak. 161 A kluknói tisztiszék 1809-ben több jobbágyot megidézett. Megintették őket, hogy vezessék jobban gazdaságukat, a tiszttartónak legyenek segítségére. 162 A következő ülés — a kasznár panaszára - figyelmeztette az uradalmi takácsokat, hogy az uradalmi munka elvégzése előtt — a vászon elkobzásának terhe mellett — ne vállaljanak más munkát. 163 A körmendi tisztiszék 1813-ban a juhászt tette felelőssé azért, mert decemberben 44 bárány született. „Ez 155 Uo. 1810. okt. 21./1. 156 Uo. 1818. máj. 31./35. 157 Szabad 230-231., 235-236.,246., 250-251. 158 p 1769 Tisztiszék, 1842. máj. 16./U. 1. 159 p74 Tisztiszék, 1747. júl. 16. 160 P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./6. 161 P 623 . Gazd. biz. 1803. júl. 4./440., 1804./665-673., 1813. dec. 16./1062. 162 P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 2./4. okt. 15./7. 163 Uo. 1810. júl. 8.|l.,okt. 7./4.
