A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

egy bizottság vizsgálta meg. Megállapították, hogy nem volt igazuk, csak rosszakarat, a nyugtalanság szítása vezette őket. Ezzel a községnek is kárt, költséget okoztak. „Ha még folytatják a panaszkodást, házukat elveszik, kiutasítják őket az uradalom területéről, hogy a községi bíró és az esküdtek nyugton maradjanak."

144 1756 márciusában a boldogasszonyi jobbágyok tettek panaszt a bíró és a tiszttartó ellen. A hercegi commissio elrendelte, hogy a bíró egész háza kilenced- és tizedmentes legyen, ha a község adósságát megfizeti, a kötelezvényeket két éven belül visszaszerzi és az uradalom érdekeit hűen szolgálja. Állatait az uradalmi réten és legelőn azonban nem legeltethette ingyen.

145 1759-ben Esterházy Pál herceg utasította bizottságát: vizsgálják és szüntessék meg az erdészek, vadászok elleni panaszokat, ti. hogy önkényesen bántak az erdőkkel, fát adtak el, visszaéltek a legelővel, szénával, a jobbágyoktól pénzt csikartak ki.

146 A Batthyányak központi tisztiszéke 1766-ban tárgyalta a bicskei lakosok panaszát tiszttartójuk ellen, „a szegény lakosokon, minden kicsinyes dologért a rajtok elkövetett kemény maga viselésért, veréseiért".

147 1769-ben a levéltáros vizsgálta meg a pásztói jobbágyok erdőügyben beadott panaszát.

148 1780-ban a középpulyai jobbágyok adtak be panaszt a hercegi levéltáros ellen, 1782-ben a sztrecséniek a tiszttartó és a postamester ellen, önkényeskedés miatt. A panaszttevőket szembesítették a tiszttartóval. A következő évben Merze község panasza volt napirenden a közös szőlőikből elvett telekrész miatt.

149 1810-ben a kluknói tisztiszék a kalyavai jobbágyok plébánosuk elleni panasza ügyében - aki szántóik után tizedet szedett — úgy foglalt állást, hogy „a tizedszedés a törvények ellen, az uradalom kárára van".

150 A birtokkormányzati szervek elsőrendű feladata volt az úrbéri szolgáltatások biztosítása. Természetes, hogy a magistratuális ügyek között is nagy teret kaptak a szolgáltatások megtagadásával, nem megfelelő végzésével, határvitákkal, a földesúri jogok és tilalmak megsértésével foglalkozók. A roboton való meg nem jelenés, a munka nem megfelelő végzése - ezt már Eckhart munkájából tudjuk

151 — nagy számban szerepelt az úriszék, illetve hozzátehetjük: az úriszéken kívül-bíráskodó kormányzati szervek előtt. A kluknói tisztiszék 1788-ban folkmári, alsószlovinkai és richnói jobbágyait, akik a roboton egyszer vagy többször nem jelentek meg, három napi kézirobotra ítélte.

152 1809-ben a tűzifaszállításra kirendelt, de meg nem jelent kalyavai jobbágyokat ugyancsak három napi kézirobotra kötelezték. Elrendelték, hogy a roboton két lóval jelenjenek meg, aki távolmaradt vagy ló nélkül érkezett, botbüntetést kapott.

153 Az uradalmi munkán késve megjelenőnek csak fél napját számolták el.

154 A robot cédulákat (lamellákat) a vasárnapi mise után 144 Uo. 1743. júL/22. 45 P 108. Fasc. B. No 30. et. NB. 1756. márc/10. 146 Uo. No 31. et NB. 1759. instr./12. 147 148 P 1327. 1766. júl. 14. P 149. 1769. márc. 7. 149 P 162. Prot. Kismarton, 1780. máj./12., 1782. júl./72., 1783. máj./l. P 74. Tisztiszék, 1810. aug. 12./2. A plébános — a vitathatatlanul neki járó részen felül - az egész tizedet akarta szedni. Ezt az egyházfó'tó'l az uradalom bérelte, így a plébános annak érdekeit sértette. 151 Eckhart 170. ésköv. 152 p ?4 Tisztiszék> Prot poenale 1788. márc. 31./6., júl. 13./14., okt. 12./23. 153 Uo. 1809. okt. 29./5., 1810. júl. 1./3. 154 Uo. 1810. okt. 7./3.