A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban
ezt tenni/ 4 '' Nem járt — ha csak másként nem szabályozták — az egyházi személyeknek makkoltatás és faizás sem. A lévai ferencesek sertéseit az uradalmi csőszök nemcsak kikergették az erdőből, de 19 Ft-ot követeltek tőlük. A tisztiszék az összeget végül is elengedte. 343 A bittsei plébánossal kapcsolatban a hercegi bizottság szögezte le, hogy „nincs megengedve a faizás az uradalmi erdőben". 344 Nagy anyagi áldozatot jelentett az uradalmaknak az egyházi épületek emelése, fenntartása. 1748-ban akluknói tisztiszék ahomonnai kocsma bevételét engedte át a községnek, hogy templomot építsenek belőle. A templom felépült, de akkor a község harangra kért pénzt. A tisztiszék készpénz helyett továbbra is átengedte a kocsma használatát, de felhívta a figyelmüket, hogy ,Jól gazdálkodjanak, mert a pálinka olcsó". 34s 1755-ben a hercegi hitbizományi commissio az ozorai uradalomhoz tartozó pári jobbágyoknak engedélyezte egy templom építését. 346 A következő évben volt napirenden a bujáki templomépítés. A bizottság úgy látta, hogy mivel az uradalom túl volt halmozva építkezéssel, a templom teljes felépítését nem tudta támogatni. „A felügyelő keressen egy telket, tervezzék meg, az uradalom megteszi, ami tőle telik." 347 1772-ben Nagykárolyban épült új templom. Az állásokhoz a fát az uradalmi erdőkből robottal hozták, a bizottság utasítására Fényről napi 20—30 szekér legjobb homokot szállítottak az építkezéshez. 348 1790-ben a tarjáni reformátusok imaházuk építéséhez a tatai tisztiszéktől követ és meszet kértek. A szék egy öl követ 40 d-ért, egy mérő meszet 65 d-ért adott nekik. 349 Ugyancsak pénzért adta a csákvári tisztiszék a téglát a nagyigmándi református imaház építéséhez. 350 A boglári templom építését 1798-ban — a kastély felépítéséig — félbenhagyták. A tatai tisztiszék - költségkímélés céljából elrendelte, hogy a téglát a helyszínen kell égetni, mivel ott sok rőzse volt. 351 A Harruckern család 1801—1804-ben a közös családi alapból 18 000 Ft-os költséggel építtette az endrődi templomot. 352 A cenki bizottság 1805-ben szerződést kötött egy kőművesmesterrel a kövesdi templom és torony építéséről. 353 A Batthyányak 1812. júniusi körmendi tisztiszéke tárgyalta Kanizsa mezővárosi templom kibővítését. Helyszíni szemlét javasoltak. 354 A Máriássy család 1843. június 20-i ülése azzal a feltétellel] adott telket és épületfát Kishnilcsek községnek kápolna építésére, ha annak fenntartásáról maguk a lakosok gondoskodnak. 355 Új templomok építése mellett állandó napirendi pont volt a régiek fenntartása, javíttatása. A Csákyak 1751. évi homonnai tisztiszéke 16 fenyőfát szavazott meg a bazilita szerzeteseknek templomjavításra. 356 1752-ben a csornai plébános - ahol két P 162. Prot. Kismarton, Fasc. 2. 1781. aug./93. 342 343 344 P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1757. aug./35. 345 p ?4 Tisztisz é k) Fasc _ 4 No 17j 17 48. ápr. 7. íe P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1755. dec./14. Uo. 1756. márc./6. P 397. A 2. 1772 jan. 4./7.JÚ1. 4./24. P210. 1790. szept. 11./6. P 187. 1798. jún. 26-/869. P 187. 1798. jan. 29./804. P 418. 1801. dec. 6., 1804. máj. 2. P 623. Gazd. biz. No 474/1805. P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23./13. P491. 1843. jún. 20. P 74. Tisztiszék, Fasc. 4. No 17. 1751. ápr. 10. 347 348 349 350 351 352 353 354 355 356
