A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

lyezte a hitelben való kállást, amennyiben azonban nem fizettek, a céhpénztár fedezte a költségeket.

243 A keszthelyi takácscéh egy mesteren 18 Ft adósságot követelt a tisztiszék előtt. A mester elismerte a követelést, a szék pedig kötelezte, hogy egy héten belül 5 Ft-ot, a többit Szent György-napig fizesse meg. Előfordult büntetésként a mesterségtől való eltiltás. 1847-ben pl. a tatai tisztiszék Csermák Károly tímárlegényt és egy vargamestert mesterségétől eltiltott. Ugyancsak erre a sorsra jutott egy tóvárosi pék is, aki ellen sok panasz merült fel.

244 8. Kereskedelemügy A fejlődő árutermelés fórumainak, a vásároknak és piacoknak ellenőrzése, rendjük fenntartása érdeke volt a nagybirtoknak. Ez kiterjedt saját mezővárosai vásártartási jogára

245 és az ott áruló vagy az uradalmakban letelepedett kereskedőkre egyaránt. Mezővárosaik vásártartási jogát támogatták a birtokosok. Közismert példa erre Kaposvár 1703. évi vásártartási kiváltsága, amelyet Esterházy Pál nádor közbenjárásának köszönhetett. Korszakunkban — a sok közül — két jellemző példát emelnék ki a mezővárosi piac- és vásártartási jog megszerzéséről. 1766-ban Nagykanizsa város kérte az uraságot, hogy hetenként több piacot is tarthasson. A körmendi tisztiszék szerint a piacok elősegítették a fogyasztást és a forgalmat, odavonzották a környék lakóit is. Mérlegelni kell azonban azt is - mondták —, hogy nem okoz-e a több piac drágulást? A kérés teljesítését javasolták az uraságnak, illetve, onnan a megyegyűléshez továbbították.

246 Az 1809. szeptemberi kluknói tisztiszékre meghívták a mezőváros bíráját, esküdtjeit és községét. Az ülés napirendje a mezőváros vásár ki váltsága volt. A privilégiumot Csáky gróf kérte Kluknó részére. A tisztiszék hangoztatta: hasznos a vásártartás azért is, mert mesteremberek települnek majd a városba. A városi bíró a kiváltság elnyerése alkalmából ünnepi öltözetet kapott az uraságtól. „Aki kicsúfolja, a városi pénztárba egy garas büntetést fizet" — mondták.

247 Az uradalmak területén tartott vásárokban tartós kirakodási engedélyt a tisztiszék adott. így pl. 1752-ben a kismartoni bizottság engedélyezte a lakompaki vásárban való árulást a kalaposmestereknek.

248 A károlyi bizottság utasítására a jegyző lepecsételte Somlyai Demeter boltját, a vásárokon való árulást azonban engedélyezte neki.

249 Az esztergomi tisztiszék 15 Ft-ért egész évre adott kereskedési engedélyt.

250 Schindler József üvegesnek a kanizsai úriszék megtiltotta, hogy a vásárban áruljon. Az üveges a körmendi tisztiszékhez fordult panasszal. Kérte, hogy kapja vissza az engedélyt és a bérletet. Az ülés — előzetes vélemény alapján — úgy foglalt állást, hogy az üvegárulás már bérbe van adva, más bérletre pedig nincs szükség. Ezért a kérés teljesítését nem a P 210. 1847. máj. 15. P 274. Tisztiszék, 1827. febr. 2./18.; P 210. 1847. máj. 15./15., 18. 5 Csizmadia 1962. 18. 6 P 1322. Tisztiszék, 1766. febr. 28./7. P74. Tisztiszék, 1809. szept. 29. P lO&Fasc. B.No 20. et NB. 1752.jún./5. 9 P 397. A. 1. 1760. márc. 1. Arch. saec.Jur. Titulus 41-48. 1793. márc. 23.