A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

Az épületeket becsülő mesteremberek napidíja: 5000 Vft-ig 5-10 000 Vft 10 000 Vft-on felül Kőműves, ács 5 10 20 c Cserepes, üveges 2 3 J n Asztalos 3 5 1 Lakatos 3 5 7 1 Fazekas 1 2 i A kalmár és boltos napidíja 5, más mesterembereké 2 Ft volt. A jegyző a kérvény vagy kereset megírásáért 1, egy középterjedelmű kérelemért 2, „fejtörést kívánó kérelem" megírásáért 5 Ft-ot kapott. A községi elöljárók elleni panaszok orvoslásának helye a tisztiszék vagy a gazdasági bizottság volt. 1755-ben a kismartoni bizottságnál panaszolták be a lajtapordányi bírót, mivel egy üres telket elfoglalt, azon házat épített.

191 A nagykárolyi bizottság egy, a nyírbátori bírák ellen beadott panaszt azzal utasított el, hogy „a több számban levők bizonyságtétele mindenkor többet nyom az fontban és ki tudna többet, mint a bírák? "

192 II. József rendelete 1787-ben a panaszok beadását az uradalmi kancellárián a bírák és esküdtek jelenlétében látta jónak.

193 1798-ban az oroszlányi Sztanyi János azért tett panaszt a tatai tisztiszék előtt, mert a helység bírái szőlőjének árát, 68 Ft-ot, adósság fizetésére lefoglalták. Emiatt azonban másik adósságát nem tudta fizetni. A tisztiszék „mesterségének folytatására" 20 Ft-ot visszaadott neki.

194 1827-ben a keszthelyi tisztiszék előtt azzal vádolták a szántói jegyzőt és bírót, hogy a község zabjából 24 köblöt eltulajdonítottak. A bírói vizsgálat a vádat nem igazolta. A vádaskodót a szék megdorgálta. A jegyzőt és a bírót meg kellett követnie.

195 5. Telepítés Szekfű Gyula a magyar nagybirtok XVIII. századi történeti szerepét - az ország eeves vidékein - a telepítésben látta.

196 Véleménye szerint ez különböztette meg a nyugati gabonatermelő agrárnagyüzemektől. A források vizsgálata azonban inkább arra utal, hogy a nagybirtok egyéb közigazgatási feladatai - adoszedes, katonaallitas, 191 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1755. dec./3. 192 P 397. A 1. 1760. márc. 18. 193 P 274. Lev. k. 1787. febr. 15. 194 P 187. 1798. jan. 29./846. 195 p 274 Tisztiszék, 1827. ápr. 30./55. Itt jegyzem meg, hogy a nagybirtok közigazgatási különállása még a burzsoá korszak első évtizedeiben is fellelhető. A földesúr majorja, pusztája ui. külön maradt az úrbéri földeken létrejött községektől. A község hatósága, amit az 1871: XVIII. tc. szabályozott, nem terjeszthette ki hatáskörét a földesúr pusztájára. Csak az 1886 : XXII. tc. mondta ki, hogy minden területnek valamely községhez kell tartoznia. Bizonyos különállás ennek ellenére megmaradt: a községi pótadót ui. érdekeltségi alapon vetették ki aszerint, hogy a fedezendő közigazgatási költségek a lakosság minden tagjának vagy csak a földbirtokosnak az érdekeit szolgálták-e. Ezt csak az 1909 : XX. tc. 6. § szüntette meg. A nagybirtok azonban ezzel sem adta fel a feudális korból átmentett közigazgatási állását: létrehozta a nagybirtok uradalmi cselédségéből a nagybirtokon az ún. eszmei községet. 196 Szekfű 310. 312.