A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

Nagykároly város bíráit, hogy „a porciót szedjék be".

59 Ha az adót a szolgabíró szedte be, az uradalom nyugtát kért tőle.

60 A beszedett adóról a tiszttartók év végén számadást adtak.

61 Hadiadó beszedése 1796-ban, sőt még 1811-ben is szerepelt a Máriássy, illetve Kállay család ülésén.

62 Az adószedéssel függött össze a kintlevő hátralékok beszedése. A Csáky család 1746. február 19-i tisztiszéke elrendelte, hogy az uradalmi tisztek szedjék be az előző évi adóhátralékot.

63 A kismartoni bizottság 1751. decemberi ülése foglalkozott az adóhátralékokkal. Megállapította, hogy pl. Oszlop községben a hátralék felgyülemlésének oka a rossz gazdálkodás, amin változtatni kell. A boldogasszonyi tiszttartót megdicsérték az adószedésben kifejtett buzgalmáért, de intették, hogy a két faluban még kintlevő összeget szedje be. Ugyanekkor Szarvkő mezőváros 800 Ft 1751. évi hadiadóval tartozott a megyei pénztárnak. „A horvátokat jobb gazdálkodásra és pontos fizetésre kell bírni" - mondta a bizottság.

64 A Zichyek 1783. április 11-i palotai tisztiszéke előtt a kuti bíró arról számolt be, hogy a számvevőség a jobbágyok 394 Ft adóhátraléka után 6% kamatot szedett. A község soknak tartotta a 6%-ot. A tisztiszék döntése: „ .. . a hátralék után nem jár kamat, nem kell fizetni". Felhívták egyúttal az uradalmi tiszteket, hogy az adóhátralékokat maguk szedjék be, ne hagyják a megyére.

65 1812-ben Batthyány herceg utasítására a tisztiszék úgy intézkedett, hogy a juhok árveréséből befolyó pénzeket az adóhátralékok fizetésére fordítsák.

66 Az 1790-es évektől vannak adatok országgyűlési költségek (taksa) fizetéséről. A cenki bizottság 1798-ban észrevételezte, hogy a makki és a sági árendások nem adták meg 1796-ban a szerződésükben is szereplő zabot az országgyűlésnek.

67 1835-ben a nagykárolyi jószágigazgató utasította a fóti uradalom felügyelőjét, hogy az 1832— 1833. és az 1833—1834. évekre kivetett országgyűlési költséget fizesse be Heves vármegye pénztárába. Csongrád vármegye alispánja szorgalmazta, hogy a Károlyi uradalmak fizessék meg a rájuk kivetett 3000 Pft országgyűlési költséget.

68 Az egyéb szolgáltatások közé tartozott a koronázási ajándék, 1812-ben a Múzeumhoz való hozzájárulás.

69 A tatai Esterházy uradalom 1813-ban 150 000 téglát adott „a bábolnai királyi épülethez".

70 Több tisztiszék foglalkozott a „hadsegedelemmel" (subsidium) is. A nagykárolyi felügyelő 1794-ben a pesti igazgató tanácsi üléshez terjesztette fel Szatmár megye nyugtáját a kifizetett hadsegedelemről. A nyugtát megőrzésre a levéltári hivatal kapta meg.

71 1798-ban a keszthelyi uradalomban 5781 Ft-ot, 2621 pozsonyi mérő rozst P 397. A 1. 1772. ápr. 11. Utasítás 1668. 156. P 397. A 1. 1772. ápr. U.;Merényi 1898. 82-83. P491. 1796. jún. 20.; P 343. Családiilés, 1811. aug. 17. P 74. Tisztiszék, Fasc. 4. No 17. P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./27., 55., 82. P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11. P 1322. Tisztiszék, 1812. szept. 9. P 187. 1798. jún. 27. P 409. 11/1835.; P 408. 406/1835. nov. 21. P 1322. Tisztiszék, 1812. jún. 23. P 210. 1813. ápr. 17. P 406. Prot. 1794. szept. 14. No 908.