A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VI. Birtokgazdálkodás

uradalomnak.

629 1758-ban pl. Krotz Antal kismartoni mészáros állatokat vett az uradalomtól és 1923 Ft-tal adós maradt. A bizottság nyolc napos határidőt adott a kifizetésre, különben „bíróilag kell megfizettetni vele".

630 1762-ben Sérc község panaszt tett a helybeli mészáros ellen, mivel az a csordába egy beteg ökröt hajtott. „Hiába mondták, hogy vigye el, nem tette, sőt a neki adott szénából más tehén is evett." A beteg ökör az egész csordát megfertőzte; nyolc napon belül 65 ökör, 22 tinó, 105 tehén és 32 borjú pusztult el. A kárt a bizottság-megfizettette a mészárossal, a pénzt a károsultak között szétosztotta.

631 1782-ben két ocsovai mészáros arra hivatkozva, hogy az utca járhatatlan és nincs forgalom, az emberek saját állatot vágnak, 30 Ft-os bérleti díjukból engedményt kértek. A bizottság elutasította a kérést, „mivel már korábban tervezték az árenda emelését. Az uradalomnak ugyanis joga a regálék emelése."

632 A Batthyányak nagykanizsai tisztiszéke 1765-ben — a kiskanizsai mintájára — évi 87 Ft-ért kötött bérleti szerződést a mészárossal; lakását az uradalom adta.

633 A nagykárolyi gazdasági ülés — ez különben a megyei közgyűlés dolga lett volna — a sertéshús árszabásával is foglalkozott. „A felügyelő egy sertésen limitáltasson próbát és jelentse a sessionak az eredményét."

634 1772 márciusában a károlyi udvarbíró és kasznár leltározták a helybeli mészárszéket, amelyet új bérlő vett át. A perceptor — marhák vásárlására — 600 Rft kölcsönt folyósított. „Ha nem járatos a vásárlásban, egy embert kell mellé adni, aki segít neki."

635 1 7 78-ban megfenyegették a lucsbachi mészárost, hogy bérletét a kocsmabérlő veszi át, ha a forgalmat és a jövedelmet nem növeli.

636 1783-ban a palotai tisztiszék — a helybeliek panaszára — 12 Ft-ra büntette a mészárszék bérlőjét, mivel hamis mértéket használt és rossz húst mért.

637 A keszthelyi mészárszéken a 9200 Ft-ért vásárolt marhákból 1792-ben 9279 Ft bevétel volt. A pásztorok, mészáros legények fizetésének, a nyári legelőpénz, 451 font só (á 3 kr) kifizetése után 69 Ft maradvány mutatkozott.

638 Ugyanebben az évben két mészáros tett panaszt. Előadták, hogy hat évig ők bérelték a húsvágást, most azonban az uraság magának tartotta fenn. A keszthelyi tisztiszék válasza: „A marha úgyis drága, a húst olcsón adták, így a bérlet csak romlásukra volt."

639 1 798-ban a keszthelyi mészárosokkal három évre új szerződést kötöttek. Bérleti díjukat 25 Ft-tal növelték, a korábbi 12 hold helyett viszont 20 holdat kaptak.

640 Semmi módon sem lehetett őket kényszeríteni, hogy „az uraság, a tisztek vagy akárki dög marháját kivágni tartozzanak. Ami egészséges, de lába törött, vagy másik keresztül öklelte, ide nem értetik". Különösen tilos volt, hogy a faggyút zabért, kukoricáért adják.

641 629 P 155. Bizottság, 1757. máj./3630 Uo. 1758. máj./6. 631 P 108. Fasc. C. No 4. 1762. dec. Kérvények. 632 P 162. Esterháza, 1782. nov./41. 633 P 1322. Tisztiszék, 1765. nov. 14./III., 1766. ápr. 4./3. 634 P 397. A/2. 1772. ápr. 11./156. 635 Uo. 1772. márc. 7./98., márc. 28./139. 636 P73. No 4. 1778. jan. 29./5. 637 P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./3. 638 P 279 j

kv- 1792. szept. 1. 639 P 279. Jkv. 1792. júl. 11. 640 P 274 Tiszttartóság, 1798. febr. 6. 641 Nagyváthy 99.