A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VI. Birtokgazdálkodás

történt, milyen megbízást hajtottak végre.

12 A Csákyak 1809. októberi kluknói tisztiszéke az uradalmakban található faépületekkel foglalkozott.

13 A Károlyi uradalmakban a „szoros munka idejének bekövetkezése előtt" végezték el a reparációkat.

14 Az 1836. évi körmendi számbíráló szék megtiltotta, hogy az építkezések után maradt bontási anyagot elárverezzék, „ha az az uradalomban még valamire használható" volt. Az uradalomhoz tartozó lakóépületekben a kisebb tatarozás a lakók dolga volt, a pénztár az ilyen javításokat nem fizette ki.

15 Az építkezések között kiemelt helyet foglaltak el a kastélyépületek. Az 1751. áprilisi bizottsági ülés a kismartoni kastélykert munkáira — szolgákkal együtt — két fogatot rendelt Lakompakról és Keresztúrról. Arra az időre, míg ott dolgoztak, a fizetőhivatal konvenciójukon felül napi 7 krajcárt fizetett nekik.

16 Ugyanez év decemberében engedélyezték a kismartoni tiszttartónak, hogy szállására téli ablakot csináltasson. A köpcsényi kastély vihar által okozott kárainak javítására 48 Ft-ot utalványozott a commissio, de a keresztúri kastélyban esedékes javításokat a tavaszra halasztotta.

17 1752-ben Zinner mérnököt bízták meg, hogy a kőszegi kastély javításáról költségvetést adjon. A herceg rendeletére a mérnök minden egyéb esedékes javítást megvizsgált.

18 Ugyanez évben került sor a kismartoni kastély muzsikáló órájának javítására. A munkát egy bécsi órásmester végezte. Elszámolása szerint óralapot, holdgolyót, mutatókat épített be, valamint a „walcert muzsikáló részt" javította.

19 A kastély előtti jégveremben gyakran — nemcsak olvadáskor — összegyűlt a víz. A mérnök pumpa beszerzését javasolta, mellyel a vizet kiszivattyúzhatták volna. A bizottság jónak látta egy csatornát ásatni a majorsági udvaron keresztül egészen a városi árokig.

20 1758-ban — a gazdaságosságra hivatkozva — lebontották a schwarzenbachi kastély emeleti részét és a földszinti részből tiszti lakásokat alakítottak ki.

21 1780-ban a kismartoni bizottság a hegyesdi vashámorból 40 mázsa rácsvasat hozatott az eszterházi színházi épület céljára. A vas árát az eszterházi építési pénztár a főpénztárba utalta át.

22 A következő évben a kastély kertjében vízvezetéket építettek, melyhez a faanyagot Nagy régens hozatta.

23 A nagykárolyi gazdasági bizottság 1760-ban 4 Rft-ot fizetett ki az órásmesternek a kastély toronyórájának javításáért. Ugyanez évben készült a grófné számára almárium. Az ehhez szükséges három font enyvet, egy konc aranyos papírt a számtartó szerezte be. Képíró Györgynek táblafestésért 4 Ft-ot fizettek.

24 1772-ben a gazdasági ülés utasítására Bemard építőmester „hevenyében javította meg" a kaplonyi konventben levő családi kriptát, hogy „a hibák elhanyagolása miatt később ne legyen nagyobb 12 P 623. Gazd. biz. 1808. máj. 22./2Ő8. 13 P74. Tisztiszék, 1809. okt. 21. 14 P 407. No 790. 1818. ápr. 10. 15 P 1322. Tisztiszék, 1836/4. 16 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. ápr./9. 17 Uo. 1751. dec. 45-46., 89. • 18 Uo. No 20. et NB. 1752. aug./4. 19 Uo. 1752. aug./13. 20 Uo. 1752. aug./13. 21 P 155. Bizottság, Ill.k. 1758. máj./28. 22 P 162. Esterháza, Fasc. 1. 1780. máj./71. 23 Uo. Fasc. 2. 1781.aug./97. 24 P 397. A/l. 1760. febr. 6., márc. 25., 31. 9* 131