A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

özvegye „tekintettel ura hű szolgálatára, valamint arra, hogy egy süketnéma gyermeke van, vagyona nincs", a „kilencedik osztálynak megfelelő" nyugdíjat kért.

241 1795-ben a csákvári tisztiszék előtt tett esküt a Magyaralmásra fogadott vadász, majd a fővadász felvette a status personalisba.

242 A kluknói tisztiszék 1809-ben elbocsátotta Kandnik Ondát, „mivel nem őrizte az erdőket".

243 A körmendi tisztiszék elbocsátással fenyegette meg 1812-ben a ludbregi erdészt, ha a hátralékos erdei jövedelmeket nem szedi be.

244 A károlyi bizottság rendeletére 1760-ban a perceptor a három fullajtárnak egy-egy pár csizmát csináltatott.

245 1778-ban Szmolen János méhész egy évi szolgálat után kérte a Csákyak illésfalvi tisztiszékét, hogy konvencióját emelje fel. Az ülés válasza: „. . .előbb szorgalmáról tegyen bizonyságot, azután emelünk neki".

246 A kismartoni bizottság 1752-ben a kőszegi uradalomból a fiatal svájci teheneket Kozárra hajtatta és ott „egy különleges gondozót" rendelt melléjük, aki az állatokat , jól tartsa, legeltesse, tisztítsa".

247 1754-ben a commissio új szerződést kötött a juhászokkal, mivel a királyi összeíráskor juhaikat is dikára vették fel., ,A juhászok azonban ebből szokták pótolni, ha az urasági juhok között hiány van" — ezért 18 birka tartását engedélyezték nekik.

248 A bittsei juhászok 1757-ben fejenként tizenkét Ft-ot, két mérő búzát, öt mérő árpát és bárányonként külön két Ft-ot kaptak. A konvenciót a számvevőség és az uradalom tartotta nyilván.

249 A károlyi bizottság 1760-ban elbocsátott két lovászt, „mivel nincs többé rájuk szükség". A perceptor fejenként 3 Rft 24 kr-t fizetett ki nekik.

250 Ugyanekkor Bernard szekérmestert 11 lóval Vásárhelyre küldték. Vele ment hét hajdú és egy lovász is, tizenegy uradalmi és hét városi hajdú katonai lovat vittek magukkal. Tíz napra az alábbi költséget kapták az uradalomtól:

251 szekérmester 2 Rft 50 kr, hajdúk 8 Rft 10 kr, lovakra 18 Rft és lovász 1 Rft 30 kr, összesen 30 Rft 30 kr. 1792-ben az iványi Széchenyi uradalom kanásza — a búzán, a rozson és a lencsén kívül - 16 Ft-ot, a négy csordás naponta 24 kr-t kapott.

252 A kluknói tisztiszék 1810-ben a konvenciós állatgondozóknak asörfőzőházból fél öl fát engedélyezett.

253 1812-ben a hídvégi juhász kérte, hogy emeljék fel a konvencióját. A körmendi tiszti ülés szerint „az élelmiszerárak csökkennek, így kérése nem indokolt. A száz uradalmi juh mellett 18 sajátot tarthat. De ha kiderül, hogy ennél többet tart, elkobozzák tőle."

254 Egyetlen számadó kondásí — Herczeg Mihályt — ért az a megtiszteltetés, hogy Éble Gábor a debrői uradalom történetéről szóló munkájában említi, illetve közli családjának leszármazását, mint „az első paraszt-genealógiát".

255 241 Uo. 1782. nov./39. 242 P 187. 1795. okt. 3./10. 243 p ?4

_ Tisztiszélc> 1809- okt 1/8> 244 P 1322. Tisztiszék, 1812. okt. 6./8. 245 P 397. A/l. 1760. márc. 1. 246 P 73. No 4. 1778. jan. 29./20. 247 P 108. Fasc. B. No 20. et NB. 1752. ápr./12. 248 Uo. No 30. et NB. 1754. dec./14. 249 P 155. Bizottság, II. k. 1756. máj./7.; III. k. 1757. máj./l5. 250 P 397. A/l. 1760. febr. 2. 251 Uo. 1760. febr. 22. 252 P 623. No 27./1792. 253 p ?4 Tisztiszék) 1810

. márc. 11.5/. 254 P 1322. Tisztiszék, 1812. okt. 6./10. 255 Éble 1909. 47.