A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
V. Tisztviselők, alkalmazottak
Egyes uradalmak a tiszteknek az eladott termények, állatok után százalékot fizettek. Ezt a rendszert követte pl. Széchényi Ferenc, 188 valamint gróf Serényi putnoki és gróf Sándor Móric biai és bajnai uradalma. A kifizetett százalék 1855-ben évi 200-300 Ft különjövedelmet biztosított a tiszteknek. 189 Hasonló fizetéskiegészítés volt az uradalmon kívüli tevékenységért felvett napidíj, amely uradalmak és a tisztség nagysága szerint változott. A legnagyobb és legjobban szervezett Esterházy hercegi hitbizomány gazdasági bizottsága gyakran foglalkozott a tiszti fizetésekkel. 1754 decemberében pl. a lendvai ügyész konvencióját — más ügyészek szintjére — négy öl fával emelték. 190 1756-ban az írnok - egy uradalmi jelentés leírásáért — 8 Ft discretiót kapott. 191 1763-ban a kismartoni felügyelő írnoka újévre 6 dukátot, 192 1784-ben a jogügyigazgató írnoka — különböző írásbeli munkáiért, levelezésért, beadványok írásáért — 24 dukátot kapott. 193 Egyes — hercegi és grófi — Esterházy uradalmak tisztjeinek készpénzfizetése 1690 és 1855 között az alábbiak szerint alakult: 194 (lásd: 118. old.) Joseph Haydn „Kappelmeister" 1790-ben 782 Ft 30 kr készpénz mellett az alábbi járandóságot kapta: egyenruha (170 Ft értékben), 4 mérő búza, 12 mérő rozs, 3/4 mérő árpa, 300 font marhahús, 50 font só, 30 font zsír, 36 font gyertya, 18 vödör bor, 2 disznó és 12 öl tűzifa. A kórusban 14 énekes volt, ezek fejenként 600—1000 Ft-ot kaptak, természetben azonban csak tűzifát és gyertyát. 195 A többi uradalomról nehéz átfogó képet kialakítani, mivel a készpénz- és természetbeni járandóságok nagy ingadozást és eltérést mutatnak. Mégis megkíséreltem néhány — jellemzőnek tartott — uradalom tisztjeinek fizetési táblázatát összeállítani. Ezek a Balassák kékkői, a Csákyak, a fejérvári őrkanonokság, a keszthelyi Festetics, a mándoki Forgách, a garamszentbenedeki és a mindszentalgyőpusztai uradalom. Hangsúlyozom, hogy a táblázatban csak a készpénzfizetések szerepelnek. Ezeken kívül az uradalmak a legkülönbözőbb természetbenieket adták tisztjeiknek. Ez lehetett: bor, búza, rozs, lencse, borsó, árpakása, köles, hajdina, só, téhénhús, faggyú, birka- vagy tehénvaj, szalonna, hízó süldő, nyári marhatartás, szekér, széna, kukorica-, káposzta-, kenderföld, őszi-tavaszi alá való föld, rét stb. A készpénzfizetések 1752 és 1844 között a fenti uradalmakban a következőképpen alakultak: 196 188 Fabricius 37. 189 Galgóczi 183-184. 190 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./12. 191 P 155. Bizottság, II. k. 1756. máj./12. 192 P 108. Fasc. C. No 35. 1763. jan./12. 193 P 162. Esterháza, Fasc. 4. 1784. júl. 16. 194 Merényi, 1902/A, 470-473.; P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./ll.; P 108. Fasc. C. No 36. 1763. márc. 1.; P 182. Fasc. t. No 27. 1771. márc. 27.; P 162. Esterháza, Fasc. 1. 1780. máj./94.; P 182. Fasc. y. No 8. 1782.; P 182. Fasc. q. No 2. 1790. okt. 2.; Galgóczi 185.; Szabad 51.; P 187. 1845. ápr. 12./6. 195 P 182. Fasc. q. No 2. 1790. okt. 2. 196 p 1?70 A i kalrnazo ttak, 1802., 1818., 1844. No VII.; P 73. No 21. 1809. jún. 25.; Bojt 95-97.; P 276. 1784. Status personalis.; P 1882. Instr. Mándok, 1752. aug. 2.; Gerendás 63.; Fabricius 29.
